73.rész

4 hét telt a költözés óta.Louis,holnaptól dolgozik.Én meg már régóta újra bejárok.Bár,nem szívesen,mivel egy hete olyan rosszul vagyok.Az első órákról mindig kijövök.Ezt,a páromnak nem említettem meg.Nem akarom,hogy aggódjon értem.Elég,ha én tudom.De szerintem kezdi észre venni,mert kívülről is az arcom,mint egy zombi.Áhh kész.Elmosogattam.Fáradtan dőlök a kanapéra.
  -Madi,tudom,hogy holnap itthon leszel.Nincs kedved velem jönni?-szemeim felcsillantak.
  -Megyek.Mikor?
  -7:30-kor indulunk.
  -Jó.6:45-kor kelek.Tudod,milyen kómás szoktam lenni mostanában.
  -Igen.Biztos jól vagy?Elég sápadt vagy.-simított végig az arcomon.
   -Per...-nem tudtam befejezni.Minden kijött,ami bennem volt.A lenti fürdőbe rohantam.A wc fölé hajolva engedtem ki.Közben bejött Lou.Leguggolt mellém és a hajam hátra fogta.A kezével a hátam simogatta.
  -Erről beszéltem.Kicsim,biztos nincs gond?Menjünk orvoshoz?
  -Tökéletesen.Éhes vagyok.Csinálok tükör tojást.
  -Nem lesz ez így jó.Első eset?
  -A-a.Ma a második.Csak,ételmérgezés.Naaa,csinálhatom a kaját?-délután nem szokott lenni.
  -Másodszor?Ételmérgezés?Tuti....?
  -Nem.-szóltam rá erőteljesen.Eléggé meglepődtem.-Bocsánat.Nem akartam.Nem tudom mi üthetett belém.-mentegetőztem.
  -Nyugi.Együnk.-elkészítettem.majd,egyből be is tömtük.Hirtelen ötletem támadt.
  -Megyünk fürödni?
  -6-kor?-furcsállta.
  -Aha.
  -Gyere cicám.-ragadott kézen
***
Reggel 10-kor keltem.Mi???De,nekem Louval kéne lennem.A szekrényen tőle várt egy cetli.

Kicsim!
Annyira aranyosan aludtál.Nem volt szívem felébreszteni téged.Pedig más esetben pohár vízzel köszöntenélek.Viszont,a tegnap után nem.2 oka is van.Na mindegy.ha,van kedved,majd gyere.A címet elküldi Amelia SMS-ben.
Puszil:Louu baba :DD

Kikászálódtam az ágyból.Felöltöztem,kényelmesen.És melegen.Épp,végeztem,mikor jött hozzánk valaki.
  -Kristy.
  -Madi.Szia.Miújs?Elég sápadt vagy.Hoztam kaját.Kérsz?-mutatta fel a zacskót.Rám tört a hányinger.Szaladtam az illemhelyiségre.Amikor,végeztem,akkor eszméltem fel,hogy barátnőm ott áll mellettem.
  -Madison.Minden rendben?-nézett ijedten.
  -Persze.Nem sétálunk?Friss levegőre vágyom.Kicsit szédülök.
  -Előtte egyél.-komoly arc.
  -Oké.Küldök üzenetet Amnek.
  -Jó.-nem firtatta,hogy mit.

Szia Am!
Létszíí szólj már Louisnak,hogy ne várjon.Oka:Megint rosszul vagyok.Puszilak titeket.

Megmutattam Krisnek.Lássa.
  -Még benézhetünk.
  -Igazad van.-elindultunk és végül úgy döntöttünk bekukkantunk.Viszont,ekkor nem igazán voltam a földön.A hátsó ajtón besurrantunk,mivel elől rajongók hada állt.A színpad elé vonszoltam magam.Barátnőm meg fogott.Intettem egyet a fiúknak,akik énekeltek,majd elsötétült minden.

Louis szemszöge:

  -Állj.-kiáltottam.A zene el is tűnt,én meg leszaladtam Madihez.-Kristy mi baja lehet?Nem hiszem,hogy tegnap óta tartana.
  -Igazából egy hete.Az első órákról mindig eltűnt.A hangulata furcsa.Szédül.Én hülye.-a homlokára csapott.-Hamarabb is rájöhettem volna.
  -Mire?
  -Vidd haza.Nálatok találkozunk.
  -Öhhhm,oké.Gyerekek a próbának vége-szóltam.
  -Louis ezt nem te mondod meg.-ordított a menedzser.
  -De én.
  -Húzzál vissza a színpadra.A lány magától is felkel.
  -Ne legyél ennyire szívtelen.Holnap gyakorlunk.
  -Menjél-biccentett a fejével.
  -Köszönöm.-betettem a kocsiba és hazavittem.Lefektettem a kanapéra.Hamarosan kelt is.
  -Szia Lou.
  -Jól vagy?
  -Persze.Miért?
  -Drágám,összeestél.
  -Én?
  -Igen.
  -Madison fürdőbe most.-rontott be Kristy.
  -Okééé.-állt fel.
  -Lou te maradsz.-elvonultak.Én nem bírtam ki,hogy ne tudjam miről van szó.Oda settenkedtem.
-Sejtem mi a gond.
-Mi?
-AZ.
-Lehetetlen.-ideges a hangja.
-Pedig tuti.Szedsz gyógyszert?-he?
-Nem.
-Neki mondtad?
-Igen.
-Csináld meg.
-Félek.
-Mégis mitől?
-Mindentől.
-De,hisz eddig akartál.
-Igen.-elhallgattak.1-2 perc után megint rákezdték.-Mennyi idő?
-Pár perc.
5 perc múlva.
-Kristy nézd meg te.
-Jójó.Kettőt mutat.
-Mi van?
-AZ vagy.-kezdtem sejteni mi.Mondjuk nem akartam elhinni.
-Én ezt nem élem túl.
-1 hónapja még annyira akartál.Mi lett veled?
-Akarok most is.Csak,kicsit sokkolt.Azt,hittem ez húzódni fog egy ideig.
-Ha,nem használtok semmit,tudhattad volna.
-De,mi mindig.Vagyis kétszer nem.Kris fosok.-nyöszörgött.
-Azt mondtad Lou is szeretne.
-Igen,de szerintem ő nem azonnal akar.Gondolom ő is,így volt vele,összejön valamikor oké.
-Tuti boldog lesz tőle.
-Vagy: "Mi?Te nem vagy normális.És én sem.Nekem nem kell.Húzzatok a házamból.Többet ne is lássalak.
-Ááá,azért kedvesebb lenne.
-Kösz a biztatást.
-Poénkodtam.
-Ezzel nem jutok előrébb.
-Mond el.
-Muszáj?
-Igen.Nem is örülsz?
-De.
-Akkor,told ki magad.
Mire eljutottam volna a kanapéig,ők kijöttek.
  -Louis.-döbbent le.
  -Igen?
  -Mindent hallottál?
  -Igen?
  -Akkor,nem mondok semmit.
  -Jó lenne.Most mi is a bajod?AZ?-direkt nem mondtam ki.
  -Igen.Terhes vagyok.-láttam rajta a félelmet.
  -Igazad volt.-ez Krisnek szántam.
  -Igen?-tört rá a feleségemre a sírás.
  -Nem neked.Kristynek.1:nem beszélnék így. 2:Nem küldelek sehova.
  -Gyerekek ezt beszéljétek meg.Én elmentem sziasztok.-és csapódott a bejárat.
  -Tehát van valami a hasadban?
  -Úgy tűnik.-odabújtam hozzá.
  -Louiiiis éhes vagyok.Nincs kedvem főzni.
  -Együnk valahol a városban.
  -Sétálunk?-nézett boci szemekkel.
  -Persze.-a házból való távozás után ujjainkat összekulcsoltam és elindultunk valamerre.
10 perce sétálhattunk,mikor eső cseppeket fedeztem fel.Egyre többet éreztem,ezért a lányt húzva magam után futásnak eredtünk.Tartotta a lépést.Már,hogyne,hisz futó.Szétázva,egymás külsején röhögve mentünk be egy kajáldába.
  -Mit,az ázott kutyák.-erre megráztam magam
   -Ha,te eb vagy én leszek a macska.-nyilvánosan elkezdte a kézfejét nyalogatni,majd a kabátját.
  -Te.Mi sem vagyunk komplettek.Hát,a gyerekünk?
  -Csss,halkabban.Bele se gondolok.-rosszallóan bámuló emberek tekintetével találtuk szembe magunkat.Nem igazán érdekelt minket.Nyugodtan,nevetgélve ettünk.Sajnos rajongókkal.
  -Szia,Louis.Kaphatok egy aláírást.-jött hozzánk egy csaj.Amíg a lány nem figyelt,bevágtam egy fejet,amin Madi felröhögött.Erre,ő rá nézett.
  -Bocsi.Csak,láttam az előbb egy embert,aki vicces fejet vágott.-utalt rám.
  -Ööö,oké.Adjak papírt?
  -Megköszönném.-válaszoltam.-Név.-valamit mondott.Én lefirkantottam és a kezébe nyomtam.
  -Úúú köszönöm.Nagy kérés lenne,egy fénykép?-majdnem rávágtam az igent,nyitottam a szám is,de Mad közbeszólt.
  -Megcsinálom.-pattant fel.Bepózoltunk.Mosolyogva átnyújtotta a telefont,az idegennek.-Aranyos.
  -Neked is köszi.Sziasztok.
  -Szerintem ez a csaj 2 percen belül kirakja a képet twittere.-szólalt meg.
  -Honnan veszed?
  -Ha,Taylor Momsen vagy a Green day összes tagja lenne itt,szerinted én mit csinálnék,egyből megosztanám a képet.
  -Esik az eső.
  -Ez szerinted érdekli őket?
  -Igazad van.Nem.Nyomás innen,és ázzunk szét megint.-felkaptuk a kabátunkat és kiszaladtunk az esőbe.Az utat futva tettük meg.Mi idióták nem hoztunk esernyőt se telefont.Nagyon megnyomattuk.Otthon,hiperszónikusan kinyitottuk az ajtót.
  -Na jó,fürdünk.-felcsillantak a szemeim.-Külön.-tette hozzá.-Keress valami filmet.
  -Korán van még.Délután.
  -Neeem baj.-hamarosan kijött és én is bevonultam.Ááá,két fürdőnk van,de minek?Mire kiértem Mad,rendezgetett.Az én kis háziasszonyom.
  -Kész vagyok.-szólt.Bebújtunk az ágyba és összebújva elkezdtük nézni az "Egy nap" című filmet.Nekem nem igazán jött be,a drágámnak,igen.Ez után,a "barátság extrákkal"-t vetítettem.Na,az határozattan jobb.Este lett,mire azt is befejeztük
  -Jöjjön egy kis horror.
  -Neee már.Estére?
  -Igen.-vigyorogtam.
  -Fogat mosok.Jééé egy SMS.Kristytől jött.Holnap 11 órára szerzett időpontot.Eljössz?
  -Persze.
  -A próbával mi lesz?
  -Át teszem délutánra,bár megfognak ölni.Ma is majdnem.
  -Jujj,ez esetben nem kötelező.Nehogy,miattam legyél lecseszve.
  -Annyira nem érdekel.
  -Jó.Jöjjön a film.-sóhajtott.3 perc alatt készen lett.Küldtem üzit a menedzsernek,elfogadta,mivel írtam,hogy életbe vágó.A lány idetért.Felvettük ugyanazt a pózt,kivéve,hogy a fejét a mellkasomba fúrta.Ez a terhesség.Eddig,minden hasonlót élvezettel bámult.Áhh mindegy.Egy idő után arra eszméltem,hogy egyenletesen lélegzik tehát elaludt.Kicsit később én is lefeküdtem.

Másnap kicsi asszonykám ébresztett.10 órakor.
  -Loui.Gyere.
  -Hmm?
  -10 óra van.Csináltam nutellás kenyeret.Tejjel.Kávé is van lefőzve.
  -Nutella.-nyíltak ki a szemeim.Szembe találtam magam a nejemmel.-Én inkább téged kérlek reggelire.-felnevetett.
  -Hamarabb kelsz.Megkaptál volna.-lesétáltunk a konyhába.Neki kezdtem.A drága nagy szemekkel bámult.
  -Mi az?
  -Semmi.
  -Nem kérsz?
  -Már,rég befejeztem.Engem nem kell keltegetni.Mindennel kész vagyok.-húzta ki magát.
  -Igen?Akkor miért vagy pizsamában?-ami egy iszonyat rövid pizsamából és egy felsőből állt.
  -Úhh,megvan mit felejtetem el.Felöltözöm.-felrohant az emeletre.5 perc alatt elkészült.Jó gyors.Megláttam a felsőjét,a vigyor a fejemen körbe ért.Az első ajándékom.
  -Ez az a póló.
  -Igen.-bólintott a beszédhez.Hozzám hajolt és arcon puszilt.Én az ölembe rántottam.Átöleltem,ahogy ő is a nyakam,majd belém temette az arcát.Hátát kezdtem simogatni.
  -Louis így jössz?-kérdezte fel nem emelve a fejét.
  -Miért?Nem jó?-boxert viseltem
  -Nekem igen.Viszont a dokinak nem.
  -Ne engem vizslasson,hanem a hasadba keressen.
  -Oké.Na.Ruhát.Most.
  -Rajtam ülsz.
  -Ja,bocsi,leszállok.
  -Azt,nem mondtam,hogy nem kényelmes.-mégis megtette.Indultam fel,de ő popsimra csapott.Erre,röhögve felvonultam és magamra kaptam egy fehér pólót,meg egy kék gatyát.-Kicsim????-kerestem.Választ nem kaptam.-Madi?Asszony?-letrappoltam.és fentről jöttek a hangok.Visszamentem.-Madison hol vagy?ne viccelődj kezdek ideges lenni.-Majdnem,mindenhova benyitottam,sehol nem tartózkodott.Utolsó a fürdő.Berontottam és........