NOVELLA vagy kistörténet.

khmmm.Első mondtatom az lenne:NEM UTÁLOM TAYLOR,SŐT SEMMI BAJOM NINCS VELE,ÉS MÍG NEM KAVAR BE,ÉN IRÁNTA SEMLEGESEN ÉRZEK.PLS NE SZIDJATOK,HA LESZ BENNE EGY KIS ÓCSÁRLÁS VAGY MÁS....
PUSZI :) U.i: lehet hogy rohadt nyálas,de most ilyen állapotban vagyok,hogy itt élem ki :(

Külső szemszög:
Niall,Liam,Zayn,Harry,Louis tehát a One Direction nem rég utaztak az Amerikai Egyesült Államokba,azon belül a csodálatos és hatalmas New Yorkba.Indokuk jelentős:fellépnek az MSG-n ami mind az ötük számára,egy álom.Ezt az örömöt,megosztják szerelmükkel és családjukkal.A 4 barátnő velük ült a repülőn.Név szerint:Eleanor,Perrie,Stella,Danielle.Igen a Payzer páros kibékült,de még nem hozták nyilvánosságra.Úgy gondolták,most lesz a megfelelő alkalom.

Stella szemszöge:
Még a felhők fölött járunk,hát nem három méterrel.Én a barátom kezét szorongatom,tiszta erőből.
-Hé kicsim,elszorítod a vérkeringésem.-nevetett fel a szőke csoda,majd száját,arcomra nyomta,ezzel puszit hintve rá.
-Jujjj,bocsi.-engedtem volna,de ő ezt nem hagyta.-Csak,soha nem jártam még NY-ban,de imádom.Pl. a Gossip Girlt is ott forgatták.Köszönöm,hogy meghívtál-testem hirtelen felpörgött az izgalomtól,ezért oda bújtam hozzá,hogy kicsit lecsillapodjak.Kár volt.Ekkor a szívem lódult meg,hisz hozzám ért.Mindig ilyen érzéseket vált ki belőlem.Elég egyszerűen rám néznie azzal a csodálatos tenger kék szemeivel,és máris helyben összeesek.
-Semmiség-szorongatott még jobban.
-Ilyeneket ne mondj-pirítottam rá kedvesen.-Ez egy csoda.-pillantottam ki a kis ablakon,ami már láttatta az egyik felhőkarcolót.Láttam,hogy szája nyitódik,de megszólalt a hang:
"Kérem kapcsolják be öveiket,a leszállást,hamarosan megkezdjük.Köszönjük,hogy velünk utaztak.Viszontlátásra!"
-Jujjj.-ugrándoztam,mint valami őrült.A szőke elegánsan az arcomba röhögött.
Az öveink kicsatolása után,a barátom,kirángatott a sokkból,meg a talajra.Ujjaink össze voltak kulcsolva.Kinézetre olyan volt,mintha egy ragasztó pisztollyal összekötöttek volna minket.Szép is a szerelem.A csomagokkal,normális emberként sétáltunk.Aha persze jó vicc.És,akkor:
-Wáhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhh.-egy a sok közül.Nagyon aranyosak,főleg a kis három éves,aki oda tipegett hozzám.
-Szija.-vigyorgott rám.A ragasztó elengedett,így mi Niallal is szét jöttünk.Ő rám pillantott,de mikor látta,hogy  leguggolok,akkor rám vigyorgott,és visszafordult.
-Szia,angyalom.Miújság?-gagyogtam,neki ezzel megmutatva,hogy imádom a gyerekeket.
-Semmi.A testvéjemmel,med az anutámmal jöttem.Szejeted Nájlt?
-Jajj,kicsim,csak el ne tapossak.
-Nem fodnak.Med ölelsz?-elmosolyodtam és megtettem a kívánságát.Miután kijutottunk a tömegből,a szállóhoz mentünk.
*szállodában*
-Stella.Képzeld kivel fogok találkozni.-mászott az arcomba Harry.
-Na kivel?-tettem tenyerem arcába ezzel hátrébb nyomva őt.
-Taylor Swifttel.-Szemeim hatalmasra nyitódtak.
-Az énekessel?
-Igen.De,nem most látom elsőnek.
-Ez tök jó.-ujjongtam.-És tetszik?-húzogattam,nemrég szépen kiszedett szemöldököm.
-Aha.Kíváncsi vagyok mi lesz.-ránézett karórájára.- Íííí mennem kell.Szia.-borzolta össze a hajam,és elslisszolt.Gondoltam megkeresem Horankét.Igazából nem kutattam,lementem az étterembe,és háttal nekem tömte cuki búráját.Senki más nem tartózkodott ott,ezért meghecceltem.Mögé settenkedtem,és elkiáltottam magam.
-ÚristeeeenNiall Horan.-sipítottam elvékonyított hangon,hogy ne ismerjen  fel.Szerintem sikeresen,mert szegényke lemerevedett.-Adsz egy autogrammot? Utána szólok a barátnőimnek is.-folytattam.Szegényke állmosollyal az arcán megfordult.Azért a barátnőjeként,csak felismerem ezeket.Mikor meglátott,ledermedt.Én pedig röhögésben törtem ki.
-Teeeeeeee.Ez nem poénos.-lélegzett fel.-Tudod,hogy megijedtem.
-Igen.-vigyorogtam és lehuppantam a vele szemközti lévő székre.-Képzeld el.-egy kis hatásszünet.-Harold csajozik.
-Tudom.Taylorral.-bólintott.
-Miért én tudok meg mindent utoljára?-háborodtam fel.
-Nem vagy elég pletykás.-válaszom,egy hangos kacaj volt.
-Naaa,vajon mi lesz köztük?
-Levegő?-tette fel az idióta kérdést.
-Nem te sötét gyerek.Milyen kapcsolatba fognak kerülni?-eközben elindultunk a lifthez,ahol azt hittem ketten leszünk,persze,hogy két nagyon aranyos öreg néni és bácsi szálltak be.Így a témát abbahagytuk.Mikor,felértünk a szobában folytattam,Niall annyira figyelt,hogy modern telefonját kezdte el nyomogatni.
-Na szerinted?
-Annyira nem izgat,ha összejönnek.Bár,örülök ha boldog.De,ez nem a mi ügyünk.Engem jobban érdekel a mi kapcsolatunk.-a kézfejében lévő készüléket háta mögé dobva, az ölébe rántott,és mézédes ajkait,az én száraz,érdes,undorító számra tette.
-Még mindig finom.-nyalta meg alsó ajkát a srác,miután elváltunk.Majd,újból apró csókokkal hintette be.
-Jójó,értem.Veled foglalkozzak.-kisfiús vigyor ült ki arcára és bólogatott.Szerelmes gerleként róttuk New York utcáit.Hülyéskedtünk.Ettünk.
-Olyan,jó a sapkád.-tudniillik bojt van a végén.Lehúzta fejemről és az ő kopasz szőke buksijára helyezte át.
-Gyönyörű vagy...-igazítottam meg és kapott egy szájra puszit..Ő büszkén kihúzta magát,de én hozzá tettem-mint,egy rossz buzi.
-Hülye.-borzolta meg a hajam.Erre én a fejébe húztam a sapit és elfutottam,közben őt bámultam,ezért neki mentem egy testnek.
-Elnézést.-néztem rá az illetőre,aki a Styles nevet viseli.-Héj.Harold.

Taylor szemszöge:
-Stella.Hát te?-tette fel a kérdést a mellettem álló göndör haját,sapkával eltakaró srác.Honnan olyan ismerős ez a lány?
-Niall elől menekülök.Fejébe húztam a sapkát.
-Agyi szinted nulla.-veregette meg az én társaságomat élvező srác,az idegen vállát.
-Meg van.-mondtam ki hangosan.Mindketten kérdőn néztek rám.-Niall barátnője vagy igaz?-pillantottam le rá.A név hallatán melegen elmosolyodott.
-Igen.-mondta büszkén.Erre a kis manó,átölelte barátnője vállát,és puszit nyomott arcára.
-Itt a sapid-tette rá.-Sziasztok.-vett észre minket is,hisz eddig a leányzót bámulta.
-Hali-viszonoztuk,majd bemutatott Harry.-Stella ő itt Taylor Swift.Tay,ő meg Stella Dach.-3-as puszit,nyomtam arcára,amin szegényke kicsit meglepődött,de elfogadta.

Stella szemszöge:
Beszélgettünk egy ideig.Taylor igen jófej.Kis aranyosan viselkedett egész végig,kérdezgetett pár dolgot.De,hát a beszéd megszakadt mikor,drága szerelmem.
-Kicsim.Éhes vagyok.-nyafizott előkelően.-Menjünk enni,valamerre.
-Jöttök?-néztem a két "hegyre"
-A-a.Luxékkal vagyunk.Ők meg eltűntek,megyünk megkeressük őket.-ellenkeztek.Így,mi csak ketten elmentünk keresni valami kajáldát,ahol Niall szükségleteit kielégíthette.Természetesen,én is falatozni kezdtem.Ez sem telt nyugisan,hisz a rajongók megtaláltak.Egy-ketten olyan pillantásokkal illettek,hogy az már fejfájást okozott.Egy idő után,kedvesem felállt kicsi asztalunktól és úgy végezte tovább munkáját.Na,akkor kaptam még több szúrást.Egy ideig tűrtem,majd mikor kezdett elegem lenni döntést hoztam.Átöleltem a barátom derekát és fülébe súgtam: Fáj a fejem,vissza megyek.
Erre ő aggódóan rám pillantott,ezután beszélni kezdett:
-Akkor,menjünk.
-Ne hagyd itt,már őket.Eljutok én,egyedül is.
-A-a.Nyomás.
-Hajj.Inkább várok egy kicsit.-még vagy két aláírást kiosztott,és kirángatott az ajtón.
-Tudom,hogy tényleg fáj,és ici-picit untam is,mivel most veled vagyok.
-Annyitól lettem "beteg",hogy gyilkos tekintettel pillantgattak,egy csomóan.Plusz valaki,olyan undorral nézett végig,hogy már zavart.-szomorúan, lebiggyesztett szájjal tette rám szemeit,ez jelenti nála a sajnálatot.
-Hééé,nem rád haragszom.-öleltem át testét,amiből áradt a szeretet.Karjait derekam köré fonta,és úgy álltunk szorosan egymást fogva...

MSG napja:
Külső szemszög:
A szállodai lakosztályban Stella az ágyon ülve,arcán egy mosollyal nézni szeretett barátját,ahogy össze-vissza ugrándozik,a boldogságtól és az izgalomtól.A lány valamennyi idő után úgy dönt,megöleli már a szőke manót,aki ennek nagyon örül.Azt hitte lenyugodhat,de nem.Mert,szíve 3-szor gyorsabban dobogni kezd,mikor megérzi barátnője kezeit magán,és parfümje illatát.Egyszerűen nem tudja megszokni.Annyira keveset lehetnek együtt,hogy egy álom,mikor egymás társaságát élvezhetik.És MR.Horan nagyon boldog,hogy megoszthatja e fontos élményt,szerelmével.
-Annyira,boldog vagyok,hogy boldog vagy.-suttogja gyengéden a fiú fülébe.
-Örülök,hogy megoszthatom veled.-válaszolja a lány testébe,mire Stellának,lábai megremegnek e hangtól és keze izzadni kezd.A "kisfiú" elmosolyodik,ezen a testi változáson.
-Én meg örülnék,ha nem nyáladzanátok ennyit.-szakítja meg a kellemes pillanatot Harry.
-Kuss.-szakadtak szét,és mondták ki ezt a "trágár" szót.A göndör hajú gyerek,figyelmen kívül hagyta,és a szöszike barátnőjének bókolni kezdett.
-Igazán csini vagy Stell.-amint az említett személy,csak egy mosollyal fogadott.Valóban csinos volt.Fekete csipkés ruhát visel,ugyanilyen színű csizmával.Harold igazából,szólni jött,hogy indulnak.Az út csendesen telt.A backstageban a fiúk találkoztak családtagjaikkal.Viszont,most egy puszira volt idő.Hívták őket készülődni.Mind az öt elbúcsúzott kedvesétől egy-egy csók kíséretében,majd leléptek.Ezután,a lányok a szülőkkel kezdtek beszélgetni,pl. Stella,Horan anyukájával és testvérével.

Stella szemszöge:
Megöleltem mindkettőjüket és Maurával kezdtem társalogni ülve.
-Hogy vagy?-tettem fel a kérdést kedvesen.
-Köszönöm jól.Olyan rég láttalak.Remélem,valamikor benézel hozzánk.
-Én is titeket.Ha,Írországban járok biztosan.-nevettem fel.Ekkor lehuppant mellém Greg.
-Héé,mizu Stell? Látom még nem unod Niallt. Ez hogy lehet?-kérdezte "hitetlenül"
-Greg!-csapott Maura fia mellkasára.
-Nem,még nem unom,és nem is fogom.-ekkor bejelentették,hogy kezdődik.Mindenki elhallgatott,és rájuk meredtünk.Az egészet a lányokkal visongatva,ugrándozva,énekelve néztük végig.A szülők inkább a háttrében meghatódottan álltak,hogy a fiuk idáig eljutott.Miután vége lett,mi kicsit hátrébb maradtak,és az anyukák ugrottak fiaik nyakába,és mondogatták: "Olyan büszke vagyok rád!" Én,az én párosomat néztem.

Niall szemszöge:
Annyira boldog vagyok.Leértünk a színpadról,anyukám sírva a nyakamba ugrott.
-Büszke vagyok rád kisfiam.-szorongatott meg.Válla felett felnéztem és megláttam barátnőm ragyogó arca,ami tele volt érzelmekkel.Boldogsággal,szeretettel,büszkeséggel, meghatottsággal.Kedvesen mosolyogva nézte az anya-fia jelenetet.Pár perc után,anyum elengedett,és a fülembe súgta:
-Menj a barátnődhöz.Szerintem ő még nálam is boldogabb.-megfogadva a tanácsát kitártam karjaim,és ő megértve engem közelebb jött.
-Annyira,de annyira büszke vagyok.És boldog.Véghez vitted az álmod,ennek csak gratulálni tudok.-túrt bele a hajamba.Elhúzodva,kezeim közé vettem arcát,szemeimet behunyva finom csókot leheltem puha ajkaira.Elszakadásunk után,oldalra pillantottunk,ahol Harry és Taylor szenvedélyesen forrt össze.Valamennyire meglepődtünk,de valahogy éreztük,ők még össze fognak jönni.Fel se tettük,nekik a kérdést egyszerűen Haroldot megölelgettük,és Taynek is gratuláltunk.Mindenről lemaradva esett be Paul.
-Gyerekek.Vázolom a tervet.-vágott a közepébe.-Szállóban ti srácok átöltöztök,és mentek az after partyra
-Igen is!-vágtuk magunkat vigyázzba,amire ő megforgatta szemeit.A fekete "kocsiban" Stella újra találkozott Perrie bátyjával,ők üdvözölték egymást és mi meg belekezdtünk a monológunkba,amit a többiek érdeklődve hallgattak.Fent a szobában megfürödtem és átöltöztem,hisz csöpögtem az izzadtságtól.Azt se tudom,hogy lehetett engem így megölelni.A nagy szeretet.A fürdőből kijövet,láttam a drága lepihent,gondoltam megpróbálkozom.
-Nem maradunk?-másztam rá
-Nicht.-(német)-Mennetek kell a partyra.Haját megigazítva kirángatott az ajtón.Ujjainkat összekulcsoltuk és úgy mentünk le a lifttel,ahol szinte mindenki ott tartózkodott,kivéve az új barátnőt.
-Taylor?
-Fent van,valami halaszthatatlan.
-Megnézzem?-kérdezte egy finom hang.
-Lusta vagyok.Megköszönném.-bólintott Harry.Ő elengedett és kecses alakja eltűnt.

Stella szemszöge:
Mikor,felértem,az ajtó félig nyitva volt.nem szokásom hallgatózni,de ez érdekesnek bizonyult.
-Harry jó fej meg minden. DE nekem Niall kell.(...) Tudom,magasabb vagyok nála.Az lényegtelen.és van egy barátnője akit menthetetlenül szeret.(...) De.-sóhajtott.-Kedves lány.(...) nem érdekel.Ő az enyém lesz.(...) Harry?Ugyan már.5 perc alatt túl lesz rajtam.(...) nem szeretem.-szemeim golflabda méretűre nagyobbodtak.Az állam is leesett,úgy meglepődtem.Azért,csak beléptem a szobába.A lány lépteimet hallva megfordult és jéggé fagyott.Telefont kinyomta.
-Mennyit hallottál?-tért magához.
-Mindent.-nyögtem ki.
-Akkor tudod mi a szitu.-bólintott hidegen.
-Igen.És nem tudom ezt felfogni.Ez szemétség,álszentség.Nem érzed annak?
-Édes drágám.-kezdte "kedvesen"-NEM!Nekem Horan kell.Erre tökéletes Harry.
-Összetöröd a szívét.-hitetlenkedtem.
-Majd,veszek pillanatragasztót.
-Pfff-dühödtem be.-Honnan veszed,hogy Niallnak kellenél?Az előbb említetted,engem szeret.
-Höh.Most.Néztél magadra?Hogy nézel ki?-kicsit elbizonytalanodtam.-Mint,valami rossz ribanc.Bár kedvellek,de az vagy.Én híres vagyok,szép és vékony.Velem jobban jár.Mindent megtudok neki adni.Amit te nem.Tehát te semmit.És te ki vagy? Senki.Max egy k****.Aki összeáll egy pénzes sráccal.-na itt betelt a pohár.Kezeimet elővettem,és szőke hajába belekaptam,a másikkal pedig ütöttem.
-Rohadt k**** .-ordítottam.-Senki nem mondhatja,hogy nem szeretem Niall.-ütöttem továbbra és,egyszer addig dűlöngéltünk,míg a puha szőnyegre nem kerültünk.Mondjuk fájt,mert én estem el,Taylor meg rám.Birkózni kezdtünk.

Niall szemszöge:
A két lány egy jó ideje,már eltűnt.Gondoltuk felnézünk hozzájuk.Miután felértünk az emeletünkre,hallottunk egy kiabálást,amit az én drága barátnőm mondott.
-Rohadt k****!-erre összenéztünk és futni kezdtünk a szoba felé.Amikor beléptünk 2 földön fekvő birkózó lányt láttunk.Tay fojtogatta Stellt,a kis barnának,amennyi ereje volt,mondogatta:"Niall az enyém!" Liam megbökött,így intézkedni kezdtünk.Harry leráncigálta az énekesnőt az úszóról.Aki mihelyst levegőhöz juttatta tüdejét,neki esett volna,ha el nem kapom kezeit.Karjaimban ficánkolni kezdett,ezért átöltem egész testét.
-Kicsim,nyugi.-dörmögtem és puszikkal hintettem be vállát.Addig folytattam e tevékenységemet,míg lenem nyugodott.És,fújtatását abbahagyta.Na,ekkor.
-Mi a francot csináltok?-üvöltötte el magát,az amúgy csendes Liam.Erre,Stella hadarni kezdett.Ami szörnyűre sikeredett,hisz teletette nyelvtani hibákkal,rossz kiejtéssel,így csak annyit értettem meg:Taylor engem akar magának,és Stella a ribanc.


Stella szemszöge:
Ha,szemmel ölni lehetett volna,én már rég a síromban feküdni,szép puha piros takaróval lefedve.Azt hittem nyert ügyem,mivel engem jól ismernek.Persze.Álmaimban.
-Édesem-kezdte Horan kedvesen.-Már,miért kellenék én neki? Szereti Harryt.Ne beszélj baromságokat.-cseszett le.
-De...-nyögtem ki.
-Stell.Ne légy féltékeny.Ugyanúgy a húgom maradsz -hát akkor....
-Igen.Én is ezt magyaráztam neki.-vágott be ártatlan pofit.
-Ez hülyeség.Tényleg nem hisztek nekem? Akit lassan már egy éve ismertek.-Nagyon lehajtották különböző méretű fejüket.-Niall?-reménykedtem egy halványnit
-Stella.Értsd meg.Nincs köztünk semmi Tayyel-erre kezeit levette róla.-Felfogtad?
-Igen Stell.Meg kéne értened.-bólogatott a kis nyomi egyetértően,mindentudóan és gonoszan.
-Kussolj Ribanc!-ordítottam rá.
-Na,jó Stella.Álljál lefele!-üvöltött rám a férfi szöszi.Ezen,igen meglepődtem,hisz nem gondoltam volna,hogy így elennem lesz.
-Nem hiszel nekem mi?-néztem rá.
-Én...én ak..arok.-dadogott.Majd,nyelt egyet és kemény lett.-.Ha ilyeneket hordasz össze nem megy.Baromság az egész!Mi a franc bajod van?
-Az édes drágám,hogy hazugnak tartasz!Közben pedig,soha nem vertelek át.A saját barátnődet tartod a rossznak,akit állítólag "szeretsz"-mutattam idézőjelet a kezemmel.-Inkább ennek a ringyónak,aki átgázol Harry lelkén is.Akkor tudod mit:Baszd meg! és Taylorkát is!-sírtam.
-Elegem van belőled.-kiáltott rám Harod.-Menj el most szépen.És,a bulira való meghívásod ÉN vonom vissza!Mégis mit képzelsz magadról?Takarodj.Mert,már eléggé felidegesítettél.-lemerevedtem.-Nem hallottad.Húzzál innen.Ma nem szeretnélek többet látni.-a többi 3 srác,és lány feszülten lehajtott fejjel figyelte "gyönyörű" jelentünket.-Gondolkozz el szavaidon.-láttam,hogy a barátnőim velem vannak,de Horanke nem.Azért,még utolsónak ránéztem.Könnyeimen keresztül bólintott nekem.
-Menj.-suttogta.
-Miért vagy még itt?-üvöltött Styles.Könnyes szemekkel,a csajokkal elindultam kifele,de még visszaszóltam neki,nagyon halkan.
-Harry.-villámokat szóró arccal rám nézett-Szerintem inkább te gondolkozz el szavaidon,hogy miket vágtál hozzám.-megakart szólalni,dee én-Ja és Niall.Én viszont szeretlek.-kaptam sírógörcsöt.Ekkor,láttam a szemébe...Közeledett,viszont én megállítottam.-Nem kell sajnálatod.
-De én.-mászott volna.Ahaa a lányok vissza tartották.
-Ahaa Niall.Eddig ordítozol vele,most meg ölelgetnéd.Mégis mit képzelsz te is magadról?Térj vissza a Földre.Mikor hazudott ő neked? Haa? Soha.Akkor meg.-közben átkarolva fogtak.
-De ez egész akkora hülyeség!!!-üvöltötte el magát,mire én összerezzentem.-Az egész lehetetlen.
-További jó mulatást.-mentünk ki,és helyben összeestem volna,ha nem tartanak meg.Szomorúan elvezettek,és a szobában leültettek az ágyra.-Hé menjetek partyzni.-láttam bele akartak kezdeni az ellenkezésbe-Mondom menjetek.NINCS ELLENVETÉS.Aztán igyátok le magatokat.-nevettem fel hisztérikusan.-Sziasztok.-toltam ki őket a szobából.
-De ne bántsd magad.Jó?-pillantottak rám aggódóan.Helyeseltem.és  kulcsra zártam az ajtót.Ezután kikerestem állítólagos szerelmem laptopját és bejelentkeztem a skypomon.Mivel tudtam nem lehet csoportos hívást kezdeményeznem,mert Anna nincs fent,majd felhívom,megcsörgettem másik barátnőm,aki vigyorogva nézett a kamerába.
-Sziaaaaa.-majd mikor meglátta holt sápadt arcom-Mi az?Mi történt?-egyszerűen nem bírtam beszélni így csak tátogtam-Mit csinált az a seggfej?-így töviről hegyire elregéltem neki történetem,amire válasza az volt-Nyaljon jeget mindhárom.Húzzal haza Londonba.MOST.És beszélj Annával is.Megverem,egyszerűen megverem mindegyiket.-dühödött be.Mondtam már,hogy imádom?
-Rendben.Hívj ha leszálltál.-kinyomtam szegénykét.Mindent úgy tettem,ahogy ő mondta.Hagytam Eléknek egy-egy cetlit hogy:Én,amellett a lotyó mellett nem bírom ki.Plusz,nem kell több megalázás.Vissza megyek Londonba.Puszi XX
Ps.: Bocsi a nyelvtani hibákért siettem.

*pár nap múlva.Londonba*
Mióta megtörtént az a bizonyos incidens,nem beszéltem a 2 sráccal.Hívtam őket,de mindketten kinyomták okost telefonjukat.Apáék nem tudnak ezekről a dolgokról.Persze,majd elmesélem nekik ezt.
Ja azt tudom,hogy tegnap este érkeztek meg.Most,meg reggel nyolc órát üt az órá.Megyek meglátogatom "nővérkémet".Szegénykémnek kivettek a manduláját.Ja,a "bátyámmal" ketten lepjük meg.Ajjaj lesz még itt kín vallatás.Na tessék meg is érkezett.
-Szia.-adtam puszit az arcára.
-Mesélj-tuszkolt be a kocsiba.Sóhajtva elkezdtem neki mondani,és mondani.Ő meg csendben hallgatott,míg el nem érkeztünk egy boltba,ahol Perrinek vettünk valami kaját meg innivalót.-Megverjem?-erre elröhögtem magam jó hangosan,mert olyan arckifejezést bevágott,hogy az már fájt.
-Nem,de azért köszi.-a boltból távozva visszaszálltunk a csocsiba és végre célba érkeztünk a kis szőkéhez,vagy lilához.-figyelj.Meglepjük?
-Já.
-Akkor.1,2,3.Meglepetés-rontottunk be.
-Csók!-köszönt vigyorogva.
-Nem ijedtél meg?
-Nyet.Már megszoktam,azok az idióták mellett.-egyetértően rá néztük,majd beszélgetésbe elegyedtünk.Ésss egy negyed óra elteltével berontott,egy felzselézett,jól beállított hajú,barna bőrű srác.
-Perrie.Hogy vagy? Jól vagy? Minden rendeben? Fáj valamid? Kérsz valamit?-aggodalmaskodott barátnőjéért.Az arcomról a mosoly is lefagyott,és ez a kedvesség se tudta visszacsalni rá.
-Zayn! A többiek is?
-Szia Stella.Ííííííííí igen-húzta le telt ajkait.
-Akkor viszont,csók Perrie.-pusziltam meg.Megértőnek láttam tekintetét.Zayni megölelt,és a "bátyámmal" leléptünk.A fehér kórteremből kiléptünk,a még világosabb folyosóra,ahol háromszor
kettő szempárral találtuk szembe magunkat.Erőltetetten rájuk vicsorítottam,és ők elindultak befelé,de nem mindenki.A kis szőke ír srác elkapta karom,mikor elsétáltam mellette.A másik fiú szép lazán ott hagyott minket,így az egész helyiség félén mi tartózkodtunk.
-Még durcizol?-kérdezte normális.Erre,felhorkantam.
-Persze,durcizok.-gúnyoskodtam.-Nem én nyomtam ki a saját barátnőm,kétszer okok nélkül és szartál le magasról.
-Mi?nem is hívtál.-rázta fehér fejét,ami tökéletesen beillett a képbe.
-Áhá,tehát én egy hazug lotyó vagyok már megint.Ne aggódj már megszoktam-legyintettem nem törődöm stílusben,bezzeg belülről meg összetörtem.
-Mi?nem mondtam ilyet,sőt nem is gondoltam.Csak azt akarom mondani,nem jelezte,hogy hívtál,és nem is mutatta a listában.Valószínűleg csak akartál.
-Ühüüüm értem,tehát továbbra is füllentek.Tudod Niall,mikor megfogtál, akkor egy pillanatra azt hittem békülni akarsz,de látom nem vagyok továbbra sem más a szemedben,csak egy hazug lotyó.
-Nekünk muszáj mindig vitatkoznunk?Alig látlak és akkor is vagy szeretjük egymást,vagy ordítozunk.
-Talán,ha bíznál bennem.Gondolom,valaki beugrana eléd,és azt mondaná:Stella megcsalt.El is hinnéd neki,ugye?
-Nem.-jelentette ki határozottan.
-Ezt azért köszönöm.De inkább megyek,mielőtt megint Taylorkát kezded el védeni.Szia.

Niall szemszöge:
.-Ajjjjj Stella.-ráztam a fejem csalódottan.-Miért kell ezt csinálni?
-Szia.-hagyott ott.Ekkor érkeztek a lányok,akiket végig ölelgetett,majd gyorsan elhúzott
-Miért csináljátok mindig ezt?-rázták a fejüket a csajok.-Te is,meg ő is.-meg se várva válaszom,egyedül hagytak.igazi szeretet.

Stella szemszöge:
Itthon ülök az ágyamon.És a laptopom elé meredek amit a srácoktól kaptam közös ajándékként.Tök fölöslegesen.A háttérképem több összevágott kép,de középen szerepel egy Niallal közös.Miért kell ilyen naivnak lennie és Taylorkának hinnie? Most is együtt lehetnék.Őszintén szólva, már rég nem haragszom rá.Egyszerűen sajnálom,hogy egy ilyen picsával van dolgom.Na,ekkor szólalt meg a telfonom.
-Stella,tudod,hogy én nem ilyen vagyok,és már előre lelkiismeret furdalásom van,de ez muszáj.Nem hagyhatom,hogy szakítsatok.....-hadarta Eleanor.
-Heyyy.Várjál.Elsőnek is lassabban.-elismételte újból.-Mondjad.-kezdett kíváncsivá tenni.
-Naa azt találtam ki.......

Niall szemszöge:
pár órával később

X-factor záró finálé.Úristen két évvel ezelőtt mi is itt álltunk,és harmadikként végeztünk.Annyira fura,hogy azóta híres énekesek lettünk,és több álmunk is valóra vált.Mennyire....
-Hééé.Niall.Hozzád beszélünk.-lökött meg Lou.
-Mi? Jaa,mit szeretnétek?Kicsit elbambultam.
-Látjuk.Na,indulhatunk?
-Hova?-értetlenkedtem.
-jaj,te hülye,az after partyre.
-Persze.persze.
-Niall.Ide sem jön a barátnőd?-kérdezte Tay.Erre,Eleanor válaszolt.
-Tudod drágám.-kezdte gúnyosan.-Ha,már miattad megalázták,nem fog vigyorogva beesni,hogy utána megint leordítsátok.Tudod,ő benne van méltóság és önbecsület.
-Na,jó ti külön ültök.Nincs kedvem veszekedést hallgatni.-mordult fel Harry.
Így tehát,kivonszoltuk,magunkat a járműhöz, beszálltunk és a helyszínre mentünk.Ahova,mikor besétáltunk márkás cipőnkben,mindenki elvonult párjával,kivéve Taylort és Harryt.A srác elment a mosdóba,a nőszemély meg odaballagott hozzám
-Szia.-köszöntem neki kedvesen.
-Hagyjuk a dumát.Tudom,hogy te is akarod.-megfogta a pólómat,majd magához rántva lehajolt :D És száját, az enyémekre tapasztotta.Ez nem a Stellé.Bár kezeivel erősen szorított,de lelöktem magamról és ráförmedtem.
-Te mit csinálsz?Mit képzelsz magadról?Normális vagy?Nekem barátnőm van.Neked meg állítólag pasid.
-Ugyan már,Niall.Tudom,hogy kellek neked. Stellával meg amúgy is a szakítás szélén álltok.
-Mert belerondítottál a kapcsolatunkba.Én hülye.Inkább hittem egy idegennek-fogtam szégyenkezve szőke fejem.
-Mit hittél?Hogy ő hazudik neked? Ugyan már.Szerinted miért birkóztunk,mert meg akart magának tartani,de tudtam,hogy ha felcseszem az agyát nekem esik és akkor ő lesz a bűnbak.
-Te álszent lotyó...-folytattam volna,de megérkezett Stella.
-Teee.-pillantott rá ölő tekintettel.-Mégegyszer hozzá nyúlsz az ÉN barátomhoz,kitekerem a nyakad.Értve vagyunk?
-Menj már innen picsa.-lökdöste.
-MONDOM NEM NYÚLSZ HOZZÁ A BARÁTOMHOZ.HOGY MERTED MEGCSÓKOLNI?-és lekevert neki egy hatalmas pofont.Úúúú,de az akkorát csattant,hogy az már szörnyen fájt volna nekem is.Taylor feje,oldalra csapódott,és erre érkezett meg Harry.
-Harry.-ölelte át sírva.-Mit keres ez itt? Megütött.
-Tűnj el.-szegény barátnőm lehajtotta a fejét,én meg nyitottam volna a szám.-Taylor.Mégis mit képzelsz?Láttam az egészet,egy barom vagyok.Menjél ki innen.-karjánál fogva elkezdte kirángatni a helyiségből.
-Na én itt végeztem,mehetek is.-fordult meg,hangjából a történtek ellenére is áradt a szomorúság.Nem ezt nem hagyom.
-Ne!.-kaptam el karját,áá a mai nap már másodjára-Sajnálom,egy idióta barom vagyok,és legszívesebben leütném magam,akkora egy balfék vagyok.De nem akarom,hogy szakítsunk.-takartam el a fejem.Kezemet lerázta magáról,azt hittem,hogy itt fog hagyni,ehelyett,puha tenyerét,a vállamra tettem,és megsimította a kezem,egyből felkaptam a buksim.
-Megbeszélhetnénk máshol? Nem túl előnyös itt.
-Menjünk.-bárcsak nem hallgattam volna rá.Fél testemet ő takarta,a másik fele meg látszódott.Egyik tenyerem rásimítottam hátára,és úgy mond kitoltam a tömegből,a hátsó ajtón keresztül.Nem akarok paparazzikat.Az utcán,egymás mellett,mindketten puha kabátunk zsebébe tett mancsokkal sétáltunk.Oké,járunk,de gondok voltak, és nem kell egy párnak mindig összenőve lennie.
- Én,annyira,de annyira sajnálom,hogy nem hittem neked.Egyszerűen nem mertem.Tudod,mindig inkább Harryre buknak,vagy a többiekre,mint rám.Nekem már az csoda volt,hogy Harolddal csak jó barátok letettek,és én kellettem neked.Lassan egy éve ki is tartasz mellettem.Bár,ennél nagyobb öröm nem is lehet.De,az is hihetetlen,hogy Taylornak is kellenék,mert olyan hülyeségnek tartottam.Ha,egy éve azt mondják,a képedet mutatva,hogy mi összefogunk jönni,csak kiröhögöm és mondom neki: ne barmoskodj.Nem kellenék én neki.És most meg nem hagyom,hogy elhagy.Mindent megteszek azért,hogy az enyém maradj.-megállt,és felém fordult.Tenyerét arcomra simította,ezután megölelt.Szívem,majd' kiugrott az abalkon,már ha lenne.Valószínűleg jól hallottam,az övé se csinál mást.
-Nem hagylak el.Nekem nem kell tudod ékszeres bocsánatkérés.Mondjuk,egy sajnálom kevés lett volna,tuti,hogy elégedetlen lennék.De nem vagyok az.Megtudtam érzéseid,és ne légy ennyire önbizalom hiányos,az csak én lehetek.-nevetett fel.-Te nagy éhes baba,amúgy se tudnálak el hagyni,túlságosan is hasonló érzések vannak bennem.Viszont,ezt nem az én számból fogod megtudni.Úgy érzem.-épp rákérdeztem volna,mikor barátnőm háta mögött megjelent egy fekete ruhába öltözött férfi.

Harry szemszöge:
Mikor vissza értem,a srácokhoz,italba akartam fojtani bánatomat,de ők lefogták kezeim.Eleanor plusz Dani is megcsapott.
-Emiatt ne merj inni.Ne sajnáltasd magad.Stella  előre megmondta,hogy ez lesz.
-Még ez is.Istenem,mi van ha soha többé nem áll velem szóba?Egy idióta féreg vagyok.-fogtam fejem szégyellve magam.
-Igen.De,ő nem haragtartó te is tudod.
-Nagyon remélem.-Akkor csörrent meg a telefonom.Niall neve volt a kijelzőmön.Mikor,köszönhettem volna,csak elhadarta tényt,és az utca nevet,majd kinyomott.Sírva fakadtam.-Nem,nem.Ez lehetetlen.Ezt nem teheti.
-Hééé mi történt?Ki volt az?-kezdtek aggódni a többiek.Könny áztatta zöld látó szervemen keresztül rájuk néztem.
-Stella.......

Niall szemszöge:
-Pénzt vagy életet.-kezeink egyből elengedték egymást.A lányt magam mögé bújtattam.Vállam felett kukucskált kifele.A fickó kezébe egy 24-es kaliberű fekete pisztoly volt.
-10 fontom van.-nyújtottam neki,amit egyből kikapott.
-A kis hölgytől is kérem,mindenét,az ékszereit.
 -Nem.Őt hagyd békén.-szóltam rá mogorván.
-Óhh hát nagy a szerelem,akkor tuti elhalmozod drágábbnál drágább cuccokkal,biztos vannak neki felesleges dolgai.-éreztem hogy remeg,és most kezdtem el magamat szidni hogy nem járok gyúrni.Megkell védenem őt,nem engedem hogy bántsák.
-Nincs semmi értéke.Nem szereti a drága dolgokat.-vágtam oda.Igazat beszéltem.
-Na ne szórakozz velem.Add ide a lány értékét,és békében eltűnök.Héé az ott egy karkötő rajtad?Még milyen drágának néz ki.Gyerünk.-nyújtózkodott érte.
-Nem!-szólaltunk fel egyszerre.
-Hey haver,mi tart ilyen sokáig?-esett a bajtársa hozzá.
-Kéne,azaz arany.
-Ne szórakozzatok és adjátok ide,azt a bazárt.-emelte fel  puskáját,amit felhúzott,de az a nyomorék kezével meglökte,így a puska golyó kilövelt.Egy századmásodperc alatt végig gondoltam életem,és mi lesz barátnőmmel ha nem tudok előtte,állni de készen álltam a halálra.20cm-erre volt tőlem,de hirtelen eltűnt,az is és az addig megszokott táj.A földön találtam magam.
-Neee.Mit csináltam?Meglőttem egy nőt.Húzzunk el innen.Menjünk már.-mi nő.nem az nem, lehet.Oldalra néztem.És lélegzetem egy percre megállt.Stella feküdt a mellkasában egy lövedékkel.Sötét kabátja az éjszakában vöröslött a vértől.Odakúsztam nagyon gyorsan hozzá.
-Kicsim.Mit csináltál? Miért tetted?Ne ne is válaszolj.Hívom a mentőket.Jó estét.-kezdtem hisztérikusan.-Mentőt szeretnék *** utcára,a barátnőmet meglőtték.Mondom meglőtték,ne értetlenkedjen már,hanem jöjjön egy mentő,mert meg fog halni,.Mi az,hogy nyugodjak meg? Tegye már le azt a telefont és jöjjön az a nyomorék mentő.Kösz.
-Puffancsom.Nagyon figyelj.2 dolgot mondok.-megfogtam hideg kezét,és szorítottam,közben vért köhögött fel.Sírni kezdtem.Nem halhat meg.-1: Mond meg Harrynek nem haragszom rá.És szeretek minden közeli ismerősöm. és családom. 2:A legfontosabb.Nagyon nagyon szeretlek.Kérlek találj egy lányt,aki boldoggá tesz,én fentről fogok rád vigyázni.Szeretlek nagyon.
-Kicsim,nem halhatsz meg.Nem fogsz meghalni.-sírtam továbbra.Könny csatornám nem fagyott be.
-Sajnálom,de nem tudok optimista lenni.-magamra húztam.-Kérlek azért emlékezz rám,de ne ilyen állapotban,hanem amikor rád mosolyogtam,vagy amikor megcsókoltalak.TUDOM,hogy nem élem túl.-még egy adag vért köhögött.-Szeretlek.-szorította utolsó erejével a tenyerem.Ez volt az utolsó érintése.Szíve többé nem dübögött,gyönyörű szemeiből kihagyott a fény lángja.Teste elernyedt.A lélek kiköltözött belőle.Ordítani kezdtem.
-NEM.NEM HAGYHATSZ ITT.AZT MONDTAD NEM HAGYSZ EL.NEM TEHETED EZT VELEM.AZT MONDTAD SZERETSZ! -bőgtem.Egy dolog járt a fejembe.MEGHALT.

Vége

Heeey.Hát,szerintem uncsi lett.De ez van.Ennek találtam ki egy újabb részletet,de nem tudom kit érdekelne.És kérek szépen mindenkit aki elolvasta,egyetlen egy darab kommit hagyjon már,hogy milyen volt PLS.és nem facebookon,ott nem fogadom el :DDDDD

Köszi puszi :))))) Xx 

U.I:Köszönetet nyilvánítani:Molnár Barbarának,aki segített megalkotni ezt a történetet :) És támogatott.Ájj szercsi lávcsi ;)

<3
Plusz: Nyikos Fanninak,aki ihletett adott a végére,te vagy a hibás a depis befejezésért :DDDD <3