65.rész "Ne öljetek meg!"

  -Miért is gyilkolunk?-jöttek be anyáék.-És,mit kerestek itt? Rómába kéne lennetek.
  -Srácok?
  -Mentünk.
  -Na?
  -Üljetek le.
  -Előre félek.-hejhó anya.
  -Tehát,eljegyeztem Madisont.-Louis.Szegény édesanyám álla a padlót verte.Apáét nem.
  -Jegyesek vagytok?
  -Nem,
  -De,hát most mondtátok,hogy eljegyeztétek egymást.
  -Ja,nem fejeztük be.Ne öljetek meg.Tegnap meg is esküdtünk.
  -Hogy mi?-kérdezték.
  -Jól hallottátok.
  -Ebbe nekünk is van beleszólásunk.
  -Már nincs.Papír szerint is házasok vagyunk.Nem tudtok mit tenni.Nem adjuk be a válókeresetet.Amúgy is,pár hónap múlva megrendeztük volna.De...-közbe vágott a mútéér.
  -Kislányom,most,ha azt mondod terhes vagy lelőlek.
  -Nem vagyok az.-eleresztettek egy megkönnyebbült sóhajt.
  -Akkor,minek ilyen hamar?
  -Egyszerűen nem akartunk felhajtást.Tudod,milyen elmebetegek vagyunk.Kipattant a fejünkből és véghez vittük.
  -Tudom.Remélem,ti meg azt,hogy legszívesebben hoznék egy gépfegyvert és apró darabokra lőnélek titeket.
  -Anya,szeretem,hogy kicsit se vagy morbid.-röhögtem fel.-És,ja.
  -Azt,hogy Louis anyudék ketté vágnak?
  -Igen.-válaszolt a kedves.
  -Jó.Mindent megbeszéltük.És,ne higgyétek,hogy olyan büszke vagyok rátok.DE,azért üdv a családban Louis.Bár,rá ért volna.
  -Még nem.-apa-Mivel házasok vagytok.Hogy akartok lakni?
  -Erre nem is gondoltunk.
  -Sejtettem
  -Vegyünk házat.-kiáltott fel Tommo.
  -Mi??-lepődtem meg.-Ááá,majd megbeszéljük.
  -Mandy gyere.
  -Tiiiii.-nézett ránk sötéten.
  -Én is szeretlek anyu.-vigyorogtam.Bementek a lenti szobába.-Louis szólj anyudnak megyünk.-szegényt,Jay kicsit kikészítette.Vagy 100 kérdést feltett neki.A srác meg folyton hajtogatta,holnap mindent megbeszélünk.

***
Másnap

Az uram nálunk aludt.Így tőlünk,indultunk Doncasterbe.A kocsiban,én törtem meg a csendet.
  -Félek.
  -Én is.Anyámék megkéselnek.
  -Biztató.Szerinted apudék utálni fognak?
  -Madison még egy ilyen kérdés és kiteszlek.
  -Jó.Majd valami srác biztos felvesz.DE,ő kérni fog valamit.-közömbösen figyeltem az arcát,viszont legbelül majd megpukkadtam.Szegénynek,a mondat hallatán megrándult egy ideg.
  -Hőőőő!Nem stoppolsz.Még a végén,egy elmebeteg pedofil állat elkap.Én meg szívrohamot kapok.
  -Nyugi,csak poénkodtam.-a következő 15 perc szótlanul telt.És,megint kinyitottam a szám.
  -Louis megbántad,hogy elvettél?

Louis szemszöge:

A kérdés úgy meglepett,és feldühített,hogy erőből benyomtam a féket.Kiszálltam a kocsiból és jól becsaptam.Az övéhez mentem,majd kinyitottam,jelezve,hogy ő is másszon ki.Arcom komolyságot tükrözött.Nem színészkedtem.
  -Ide figyelj.Voltak,dolgok az életben amiket bántam/bánok.DE,nem ezt.Soha nem is fogom.Bármi lesz velünk később,boldog gondolok vissza.-megpusziltam puha arcát,és megöleltem.Mélyen beszívtam illatát,ami  1 év után is oly' bódító számomra.Így,jött a kérdés.-Ugye tudod,hogy szeretlek?
  -Igen!És,te azt,hogy én is?-jólesett.
  -Ahaa.Akkor,megígéred,hogy többé nem zaklatsz ilyenekkel?
  -Ühüüm.-rászorítottam.Ez után,fájó szívvel elengedtem.Legszívesebben egész nap ölelném.Bízom,benne,hogy ez az érzés nem fog elmúlni.
  -Menjünk.A Tomlinsonok türelmetlenek.-vissza ültünk.
  -A gyerekeim is ilyenek lesznek?
  -Ha rám ütnek és én leszek az apjuk.Igen.-rápillantottam.Láttam,ezzel eléggé megsértettem.Csúnyán nézett rám.-Visszakaptad.-Hirtelen belülről felvillant valami.-Mi jutott az eszembe?
  -Neked van agyad?-hitetlenül bámult.Egy elfojtott vigyort is láttam rajta
  -Haha.Na,nem érdekel?
  -Mond.
  -Legyen házunk?
  -Szeretnél?
  -Te?
  -Őszintén,igen.Viszont,félek elengedni a gyerekkorom.
  -Nem muszáj egyből.Turné,után nézegetnénk.
  -Oké.-az út további részében egymás vérét szívtuk.
  -Megérkeztünk.-szólaltam meg.Kedvesem idegesen emelte rám tekinteté.Erről,az első szüleimmel való találkozás jut az eszembe.
  -Essünk túl rajta.-sóhajtott
Mire kimásztunk,anya kijött.Gondolom hallotta motort.
  -Gyerekek.-üdvözölt minket puszival.-Meséljetek az utatokról.Miért jöttetek hamarabb haza?-őő oké-Madi drágám jól nézel ki.-ó mami én tudom a legjobban.-Jól vagy? Félsz a sulitól?
  -Igen.Köszönöm.És eléggé.-a házban találkoztunk apuval.Ők levágódtak a kanapéra,mi a hatás kedvéért állva maradtunk.Kíváncsian tekintettek ránk.
  -Kezditek?-fater
  -Ja,aha.-kaptam észbe.-Voltunk Rómában.
  -Na,ne mond.-gúnyosan anyu.-Bővebben.
  -Ne öljetek meg!-szünet.-Megkértem Mad kezét.Igent mondott.Ott össze is házasodtunk.Jaaa,és hoztunk szuvenírt.
  -Mi van?
  -Van szuvenír.Nem kéne nektek fültisztító? Látod,Madi azt is hozni kellett volna.-poénkodtam.
  -Louis William Tomlinson,ne hülyülj.Különben,a fejedet leveszem.-a nyakamhoz kaptam.Ajjaj,van félni valónk.-Az eljegyzést megértem,de a gyors esküvőt.-lesápadt.A feleségemhez fordult.-Teeee!Terhes vagy? Ha igen.....-most jönne,milyen felelőtlenek vagyunk és nekem ott a banda,nem lehet gyerekem.A lánynak az iskola.Elcsesszük az egész életünket.
  -Nem vagyok várandós.-vágott közbe az asszony.Huh,megúsztuk a hegyi beszédet.A levegőt hangosan kifújták.Hééé,mi ez?Nem akarnak unokát?
  -Hála az égnek.De,akkor...-nem tudta befejezni.Megjött a négy lány.
  -Itthon vagyunk.-üvöltötte Lottie.Ó,tiszta én.-Jé.Sziasztok.Mi járatban?És,anya miért vágsz,fura fejet,
  -Ők ketten-mutatott ránk.-Esküvőt tartottak.
  -Tessék?-az összes lányka egyszerre.
  -Terhes vagy?-a legidősebb hugom.
  -Nem.-válaszolt a mellettem lévő személy.-Most komolyan híztam,hogy mindenki ezt kérdezi?-elröhögtem magam.
  -Nyugi,nincs rajtad egy felesleges kiló sem.-nyugtattam.
  -Nem híztál.Csak,nem értjük minek ilyen hamar,és gyorsan?
  -Fogalmunk sincs.Úgy jött.Bár,a lánykérés tervezett volt.
  -Madison a rokonom.DE jóóó.-Daisy megölelte
  -Tényleg te Tomlinson vagy.Azért gratulálok.Mondjuk,legszívesebben mindkettőtöket elvernélek.
  -Köszönöm Jay.-családi borulás.
  -Szóval nem lesz gyerek?-apu
  -Nem terveztük.-szólaltunk meg egyszerre.
  -Én,keresztanya szeretnék lenni.-szólalt meg Lottie.
  -Majd.-válaszoltam.-Mivel,itt vagyunk.Én,most egyben búcsúzom is tőletek.Jövőhéten indulunk a turnéra.
  -Tényleg.-végig csókoltak.-Madi te is mész?
  -Nem.-szomorodott el.Én is az lettem.4 hónap nélküle.
  -Louis,miért hagyod itthon?-förmedt rám szerető anyám.
  -Ősztől iskola.Nem jöhet.
  -Upsz,de buta vagyok.Jöttök enni?-megebédeltünk.Kicsit maradtunk,viszont le is léptünk.A lányt nem tettem ki náluk.Magunkhoz vittem.Nehogy,már egyedül aludjak.Minden hátra maradt időmet vele töltöm.A srácokkal elmentünk shaket inni.Niall miatt a Nando's-ba is betértünk.Este fáradtan dőltünk ki.



Kaphatnék komit?? Ellustultatok!! Most,ha van időm naponta lesz rész,de nem ígérem,hogy mindig így lesz.