Madison szemszöge:
Eltelt az a rettenetes 4 hónap.Kínkeservesen végig szenvedtem.
A mai nap izgatottá tett.Tudom,hogy nem számít,de a legjobb formámat kell hoznom.Szeretném,ha tetszenék neki.Nem akartam büdösen mutatkozni,ezért lefürödtem.Hajat is mostam.Majd,fogat.Valami hozzá köthető öltözéket választottam.
Miután,kész lettem,boldogan lerobogtam a lépcsőn.Amit,anyukám meg is jegyzett.
-Jajj,milyen jó kedved van.Letelt az idő?
-Igen.-heves bólogatást tettem a szavak mellé.-Átugrok a házba.Csinálok,nekik sütit.
-Jól van szia.Jobbulást.-szólt mosolyogva.
-Hali.-felkaptam a kabátom,és gyalog elindultam a boltba.
Úgy,döntöttem csoki tortát készítek nekik.
A szupermarketben összefutottam egy új nagyon jó barátnőmmel.
-Madi,te vagy az?-nézett rám.-Kicsattansz az örömtől.
-Szia Kristy. Igen,Jó kedvem van.
-Csak nem...?
-De.Amúgy miújs?
-Ááá,vásárolok.Makarónit főzünk Bry-al.És te? Mikor,jön a hős lovagod?
-Édességet készítek a fiúknak.És,nem tudom.Talán pár óra múlva.
-Szerintem valakinek,nem a készítményed kell,hanem más.-elpirultam.-Jajj,te.
-Majd bemutatlak nekik.
-Rendben.Viszont,engem jobban érdekel az az ember,aki képes ezt kiváltani belőled.-mutatott az arcomra.
-Ő is közéjük tartozik.Azért,szívest örömest.
-Várom.Te kis szerelmes.Most,mennem kell.Jó szórakozást.-kacsintott.
-Kris-röhögtem el magam.-Köszi.Szia.-az alapokon kívül,vettem a népnek,otthonra,egy pár dolgot.Inkább sokat.Horan igen éhes természet.A szatyrokkal a kezembe hozzájuk vánszorogtam és,próbáltam kinyitni az ajtót,azzal a kulccsal,amit Harry adott.Mázlimra a szembe szomszéd lévő srác segített,aki velem egy korú lehetett.
-Szia,segítsek?-kérdezte kedvesen
-Megköszönném.Kérlek fogd meg ezt a két szatyrot.Nem merem letenni.
-Jól van.-sikeresen kitárult az ajtó.-Köszönöm szépen.
-Ugyan nincs mit.Itt laksz? Elég,rég nem láttam erre senkit.Téged meg soha.
-Nem én.A férjem és a haverja,de a többiek is itt döglenek.
-Van férjed?-lepődött meg.-Nem nézel ki olyan idősnek.
-19 éves vagyok.Ő 20.
-Ááá,értem.Nem siettétek el?
-A-a.Sajnálom,igazán beszélgetnék,de nem sokára megjönnek,és az a torta soha nem készül el.
-Oké.Jó sütögetést.Amúgy,Carl vagyok.
-Én,Madison.Örvendtem.-becuccoltam.Őszintén rendes gyerek,de tényleg nincs időm fecserészni.
Recept nélkül kezdtem csinálni,hisz gyakran elkészítem,ezt az ételt.Így,kívülről fújom.Hamar,összekevertem az alapanyagot.Sütőbe tevés után,unatkoztam,ezért fellépkedtem a közösségi oldalakra mobilon.Facen láttam,hogy Carl bejelölt,őt visszaigazoltam.Utána,maradtam a twitteren és kiírtam.
Madison Logan @MadiOfficial: Meglepi készülődik ;)
Niall egyből válaszolt.
Niall Horan@NiallOfficial:@MadiOfficial Van köze a kajához?
Madison Logan@MadiOfficial:@NiallOfficial Nem mondok semmit :D
Gyorsan innen is kiléptem.2 alap kész is lett.Ez nem elég.Még egyet beraktam.Addig,elkészítettem a krémet.Legszívesebben felfaltam volna,de nem szabad.A 3-dik tésztalap kisültét követően összeraktam.Kívülről,bekentem a csokoládéval,és betettem a hűtőbe.A maradék időben,kinyitottam az ablakokat.Mivel,elég állott szag van bent.Ennek,szerencséjére,hallottam,mikor a busz befordul.Jellegzetes hangja megcsapta a fülem.Kiálltam lépcsőhöz.
Louis szemszöge:
Hála,az égnek vége a turnénak.Nem,nem azért,imádom a rajongókat,és azt is,ahogy lelkesednek.Nélkülük,tényleg nem lennénk sehol.Akkor,is fárasztó volt,és hiányzott egy bizonyos személy.Ma végre láthatom őt.Az utolsó koncertet,már Angliában adtuk.Így,pár óra múlva hazaérünk.Kicsi ír barátommal beszélek is.
-Niall.
-Iden?-kérdezi megtömött szájjal.
-Kérlek,vásárolj be gyorsan magadnak,sok ennivalót,nem szeretnék megállni útközben.-közben lenyelte a hatalmas falatot.
-Óóó,drága Tommo.Már,rég megtettem.-paskolta meg a vállam.
-Köszönöm.
-Emberek pakolás-szólt Paul.
-Jóóóó.-válaszoltunk.Még, a lányok is hiperszónikusan gyorsak lettek.Ennek köszönhetően,hamar indultunk.Az út során a fiúk párjaik közelében aludtak.Kivéve,Niallt,és Harryt.Az én drága Haroldomnak nincs csaja.Így,furcsa lenne.A szőke haverom,pedig netezett.
Én túl izgatott voltam.És boldog.Ezért,csak zenét hallgattam.A fiú húzta ki a fülemből a dugót.
-Hallod,4 hónap alatt,ma nem teteted a boldogságod.Ezt jó látni.
-Egyszerű ok.
-Igen.-belemerült a twitterbe,én visszadugtam a fülest.De,hogy ez nem hagy békén engem.Pár óra elteltével,megint kivette.
-Lou.Madi kiírt.
-Mit?-kíváncsiskodtam.-Meglepi készülődik.
-Válaszoltam neki.Viszont,nézd az elmúlt időben,eléggé hanyagolta az oldalt.-innentől csöndbe maradtunk.Néha,a kajálását néztem.
Már,halálra untam magam.A muzsikát is kinyomtam.
Jött a megváltó.
-5 perc és megérkezünk.-szólt a sofőr.
-Köszönöm.Srácok keljetek.-mire ezeket felráztam,le is parkoltunk.Kipattantam.Megláttam az én kis nejemet.Csodásan nézett ki.Bár,mikor nem.De,most az arcán a legnagyobb örömöt véltem felfedezni.Szoborként figyeltem őt.Szegény nem bírta tovább.Hozzám futott és a nyakamba ugrott.A lábai az égnek emelkedtek.Szorosan öleltük egymást.A közelsége hatására,megcsapott kellemes illata.
Kb.5 perce álltunk,könnyezve,/nem én.Férfi vagyok./ egymást szorítva,mikor megtörte a csendet.
-Istenem.Végre itt vagy.-édesen csilingelő hangja boldoggá tett.
-Többet nem engedlek el.-szóltam.
-Én meg éhes vagyok.-Na vajon ki?Komolyan,megmondom neki,hogy vegye el a hamburgert feleségül.
-A hűtőben csoki torta vár.Kicsit,lehet olvadt,de remélem ízlik.-a lány,elengedésem nélkül beszélt.
-Miért,nem ezzel kezdted?-kérdezték hatan egyszerre.Futottak befele.Mi a járdán maradtunk egymásba csimpaszkodva.El sem akartam engedni.Ő mégis megtette.Ami,következett,az jobb.A karjait a nyakam köré fonta.Tudtam mit akar.Az én végtagjaimat a csípőjére helyeztem,majd becsukott szemmel megcsókoltam.Szájunk hamar elnyílt,utat törve az érzéseknek,amik felgyülemlettek bennünk.A kezével hajamba túrt,ezzel közelebb vonva magához.Testét egyre jobban szorítottam.Levegő hiány miatt,zilálva elváltunk.
-Ugye itt maradsz estére?
-Benne van a terveimben.
-Menjünk be.-egymást átkarolva léptünk be.
-Ú basszus.Nektek nem is köszöntem.-végig ölelgette a fiúkat,utána a lányokat.
-Engem kihagytál.-biggyesztettem le a szám.
-Te mást kapsz.-a mondat hallatán felcsillant a szemem.-meséltek?-kérdezte.
-Majd,holnap.-legyintett Styles.-Én,hazamegyek Niallal.
-Mi,ma Amékhez,holnap hozzánk megyünk.
-Nicolékoz,és másnap hozzánk.
-Mi maradunk.-jelentettem ki.
-Ja,Madi isteni kaját csináltál.Elveszlek.-puszilta meg az arcát
-Az furcsa lesz,tekintve,arra,hogy ő már az én feleségem.
-Jó nekem mindegy,míg finoman főz.
-Éhező gyermek gyere,mert itt hagylak.-kiáltott kintről a szeretőm.
-Jó-jó.Sziasztok.-eltűnt az utolsó ember is.
-Mit szeretnél csinálni?-tettem fel a kérdést.
-Későbbre van tervem,de előtte,nem lehetne,hogy az ágyban filmet néznék összebújva?-kis félénk lett.
-Behozom a cuccom.-erre megláttam.-Jéé,itt van.Gyere babám.-ő indult elsőnek.Én,kicsit elkalandoztam popsiján.
Fent az egyik táskából kivettem a laptopot és ölelve néztünk,egy thrillert.
A film elég uncsi volt.Majd,megint egy másik.Az még rosszabb.Már kezdtem elaludni,mikor a lányt felállt és letolta a nadrágját.Ajjjaj,ne csinálja ezt velem.
-Jössz fürödni?-huncut mosoly.
Ma,este végre megkaptam,amit négy hónap alatt nem.ŐT.
Kedves Réka!
VálaszTörlésMegint szeretnék hivatalosan is elnézést kérni kegyedtől, de Sanyi még mindig nem épült fel, ezért nem hagytam egyetlen egy becses kommentet sem az irományaid alatt! Remélem megbocsátasz! A történetről meg annyit hogy még mindig imádom és még mindig függő vagyok és még mindig bolond vagyok ami kúrálhatatlan...:DDD Siess a következővel! :D Csók a családnak : Petra
Ui: megtennéd hogy benézel az én blogomra? http://onedaymydreamsmaybecometrue.blogspot.hu/
Kedves Petra!
TörlésNeked megtudok bocsájtani,mivel olyan jó olvasóm vagy :)))Jobbulást sanyinak :) És,nagyon örülök,hogy függő vagy :)Ez számomra csodás!És,mondtam,hogy én se vagyok teljesen komplett ami nagyon jó!!Már,fent is van
csók oda is:Réka
U.i:amint lesz egy kis időm,elolvasom a történedted
Puszillak