2012. március 14., szerda

10.rész Véletlen találkozás,és az este szép befejezése

Ez a rész 3 ember szemszögéből lesz.Ugyanaz a rész lesz csak kicsit máshogy.Kicsit lehet uncsi de ez van.Mondjuk lassan halad előre az időben.Na remélem érthető voltam.Puszz


      -Sziasztok!-köszönt John.
      -Sziasztok!-mondtam neki, és a lánynak,akit egyszer már láttam,abban a házban.
Louis,a csaj szintúgy üdvözöltek mindenkit.
      -Hát ti meg?-kérdeztem.
      -Johni átjött,hozzám Dublinból.Amúgy Kíra vagyok.
      -Oksi!Én Madison.
      -Tudom!
      -Mi is kérdezhetnénk.-mondta a szőke srác.
      -Hát mivel,én Londonban lakok,és ő is-mutattam Loura-jajj milyen bunkó vagyok Louis Tomlinson,John Grimes-mutattam be egymásnak a két srácot.
      -Heló!már egyszer összefutottunk ,meg a tv-ben ,gondolom te is engem.-mondta John
      -Aha-válaszolt tömörön a répás srác.
      -Összejöttetek?-kérdeztem
      -Igen!-húzta ki magát Kíra.
      -És, ti együtt vagytok?-kérdezte
      -MÉG nem!-emelte ki Lou a még szót.
*
John szemszöge:
Kírával kézen fogva sétáltunk egy eldugott utcában,mikor megpillantottam AZ arcot, amit a1000 közül felismernék.Egy sráccal sétált,észrevett,de továbbra is a fiú viccein nevetett.Barátnőm felfigyelt arra,hogy valamit nagyon nézek.Méregetett.Mostanában elég furcsán viselkedik,már nem olyan mint volt,mikor csak barátok voltunk.
Közeledtünk egymáshoz,megláttam a teljes arcát,megdobbant a szívem.Most is olyan szép, mint volt.Nem gondolok ilyenekre.Egymással szemben álltunk mind a négyen.Köszöntünk egymásnak.Barátnőm elmagyarázta,mit keresek Londonban.Majd Madivel bemutatkoztak egymásnak.Ő bemutatta a mellette lévő srácot.Nem kellett volna,hisz ő Louis Tomlinson.Teljesen olyan,mint Madison,répa imádó,vicces,sorolhatnám.
Rákérdezett,hogy járunk-e.Igennel válaszoltunk.Ezt követően,mi is érdeklődtünk kettőjükről.Bár tudtam mi a válasz.Nem!Ő nem az a fajta lány,aki könnyen adja magát.Csak egy hete szakítottunk,pár napja költöztek ide,akkor nem régóta ismerheti.Viszont Louis válasza meglepett.
       -MÉG nem!-hangsúlyozta a még szócskát.Tehát van köztük valami.Váltottunk pár szót.Láttam a volt barátnőmön a háta közepére se kíván.Érthető.A beszélgetésre a srác vette rá ,az biztos.Túl kell esni, az első kínos találkozáson.
AZÉRT NEKEM FÁJT!!!

Louis szemszöge:

Madi megijedt a találkozástól.kicsit biztattam,így szembe mert nézni az ex-el,és az új barátnőjével.
A csajon látszott,hogy beképzelt.a híres pasi miatt.Ilyen nő miatt,dobta a barátnőjét?Érthetetlen!A lány teljesen el van szállva magától,nem valami vicces,ahogy lenéz róla.A szépsége sem hasonlítható,a mellettem  állóéra.A kedvesség is kifogásolható.De engem nem zavar,hogy már nincsenek együtt.Nemsokára megkaphatom,én nem hagynám el senki miatt.Annyiból azért szomorú a szakítás,Madisonnak fáj.Kezd túllépni.Nem érdekel meddig tart rávárni, megéri.Ha tudok, minden nap szervezek neki valamilyen programot.Na, de a beszélgetés.
Hát, nemvolt valami hosszú.Legjobban.a megnyilvánulásom tetszett.(Hát nem vagyok egoista.)
Arra a kérdésre feleltem "És ti együtt vagytok?"
       -MÉG nem!-a még szót kiemeltem,hogy jelezzem alakul valami.
Mad meglepődött,utána örült neki.Váltottunk,még párszót,majd elváltak útjaink.
       -Baj,hogy kiemeltem,azt a szót?-kérdeztem
       -Nembaj!-mosolygott.Legalább tudják,alakul valami.És,ha nem lesz baj,meg semmi,amúgy bocsi,hogy ezt mondom,de nemsokára lehet....
       -Hozzám fogsz tartozni.(Igeen nyálas,de olyan jól hangzott.szerk.)-vágtam a szavába.
       -Igen,pont ezt akartam mondani.-oda bújt!Meglepődtem.Viszont, nagyon örültem neki.
Későre járt,ezért visszamentünk a kocsihoz.hazafuvaroztam a randi partneremet.
A házuk előtt:
       -Nagyon köszönöm a mai estét!-mondta  a lány.
       -Én köszönöm,hogy eljöttél velem.Máskor is lenne kedved?
       -Persze!-válaszolta boldogan.
       -Akkor,ezt majd még megbeszéljük.
       -Oké.-válaszolt.Én meg mivel nem akartam miatta sietni,csak megöleltem.Indultam a kocsihoz,mikor..
       -Várj!Louis-megfordultam-Attól,mert nem akarom elsietni,egy csókot elfogadok.HA akarod.-emelte ki a ha-t.Milyen kérdés ez??Persze!!!!!!!!
Visszamentem.Megtörtént.Csodálatos volt.
       -Köszönöm!-mondtam,ő nem értette,ezért újból csókot adtam a szájára.-ezt!!
       -Ezen nincs mit köszönöd!Bármikor.-felnevettünk.
Majd bement.Hazaindultam.Otthon,Harry épp a TV-t nézte.Beléptem,elkezdett kérdezősködni.Elmeséltem neki mindent.A végén lefeküdtem aludni.VELE ÁLMODTAM!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése