Na embörök! Írhatnékom volt,és írtam és felteszem,mert olyanom volt,de igazából még én se tudom hogy mi lenne ez vagy miről szólna,ez csak úgy jött.Nem érdekes,de szerintem elég hosszú :D és ríttig nem érdekel,hogy a valóságban dolgok máshogy történtek meg,mert ez kitalált szöveg,vagyis szerintem van jogom a változtatásokhoz,kíváncsi vagyok vagytok-e olyan őrültek,hogy elolvassátok? haha kellemes időtöltést,nézzétek el az esetleges hibákat,bizonyos okok miatt... xx
(Imáááááááááááádom *-*)
(Imáááááááááááádom *-*)
Niall szemszöge:
Ah,pár napos szünet.Most kezdtük el a turnét,de már az van.Hahaha.Ami nálunk annyit jelent,erre az időszakra pihentetjük egymás társaságát.Megyünk meglátogatni a rég látott szülőket esetleg élvezzük a barátnőink társaságát,már ha van. Vagy,mindkettő egyszerre.Hát igen.Louis,haza ment,anyukája szülinapjára,majd később utazik Omanba Eleanorral,míg Harry Los Angelesbe fogja süttetni agyon tetovált testét.A kis utazó madárkák,repülnek a melegre,míg én,Liam,Zayn szétfagyunk itthon.Valószínűleg barátnőkkel.
Jelenleg Írországban lógatom lábat,és készülök a holnap után rendezendő esküvőre,ahol nem én leszek a vőlegény,hanem bátyám.Greg.A srácokat is meghívta,de ők úgy érezték nincs joguk ide eljönni,amit teljesen megértek,hisz ha Zayn tesója házasodna én se biztos,hogy megjelennék,mivel nem igazán ismerem a legnagyobbat.
Szerencsére Stella elfogadta a meghívást,és itt lesz.Remélhetőleg.Bár,nem igazán érdekelnek a körülmények,ha kell elküldöm érte a magánrepülőt,amiért tuti leszedné a fejem.Nem baj,ezért szeretem.Utálja,ha normális embereknél többet költök rá.Óh,most így rá gondolva,jutott el a tudatomig,hogy mennyire hiányzik az a csodás személy.Megakarom ölelni,látni szeretném! Kijöttek rajtam,a Stella elvonási tünetek,Uh meg is látszódnak testemen.Tükörbe nézve észlelhető.Kék szememből,csak úgy sugárzik a hiány, a vágy.Kezeim szomorúan lógnak megroggyant testem mellett.Ajaj,az lenne a legrosszabb,ha NEM TUDNÉK ENNI.Az már sok lenne.Nem okozhat ekkora fájdalmat nekem egy látszólag teljesen átlagos,magyar,iskolás leányzó.Lehetetlen,hogy valaki ilyeneket csináljon.Vagy mégis? Ő megtette.Csak,annyi kellett hozzá,hogy tudjak létezéséről és magaménak tudhassam,több ezer kilométerre tőlem.
Az elmélkedésem közben a tükörből megláttam valami fényesen csillogót.
Az csoki? Gyorsan megfordultam,és érte "vetődtem",amit anyukám végig is nézett.
-Kisfiam.Vacsora.Nem édesség,majd utána.
-Akkor nincs süti?-biggyesztettem le kisfiúsan a szám
-Majd,az esküvőn eszel.Addig bírd ki.Na,gyere,csak miattad van ma csirke.
Lent leültem nevelőapukámmal szembe, anya behozta jó meleg sült ételt.Aminek illata csodálatosan körbeölelte az ebédlőt.Miután mindannyian,szedtünk,elkezdtük,a tömést,de senki nem bírta ki beszéd nélkül,így neki kezdtünk.
-Gregék nem jönnek?
-Nem-válaszolt szülőanyám-Holnap.Mivel akkor jön Stella.Ugye?-A név hallatán melegség töltött el.Arcomra hatalmas vigyor ült ki.Imádom,mikor más is kimondja a nevét.Mondhatom,hogy ez az egyik kedvenc szavam?
-60% esély.
-Ez mit jelent?-érdeklődött a férfi,miközben szájába beletette,a finom csirke combot.
-Hát,elég nagy viharok tombolnak.Így kicsit félő,hogy nem jut ki a reptérre,vagy törlik a járatokat.De,megígérte,hogy ma ír,mi a helyzet.
-Értem.
-Remélem,sikerül,mert holnap lesz a szülinapja.
-Oh-lepődött meg anyu.-18 éves lesz?
-Aha-bólogattam-Holnapról jut eszembe.Greggel megyünk vásárolni.Nyakkendő,meg érte szaladunk a srác gyűrűjéért.
-Azt mondta ma nekem,hogy annyi munka volt vele, így is rá kellett fizetni,hogy időben kész legyen.
-Igazából nem.Bementem,rávigyorogtam a kis csajra,és megkértem rá,hogy tegye meg, kicsit dadogva segített.Plusz egy aláírásért.Jó cél érdekében kihasználtam a hírnevem
-Ejnyeee.Héé,Stellának mit vettél?-továbbra is egy mély hang beszélt.
-Egy órát.
-Az nincs neki?-értetlenkedett a férfiből lévő emberke
-De,viszont az már régi.
-Kisfiam,mennyire vagy normális?-ripakodott rám,tőlem idősebb anyukám.
-Miért?
-Van egy órája,viszont a 18.szülinapjára,aminek hozzátenném,különlegesnek kéne lennie,te hozzávágsz egy érzelmileg értéktelen dolgot!Te nem ilyen vagy! Vagy már nem szereted és...
***
"Reggel" szépen felöltöztem,és beültem szép fekete,nagy kocsiba.Amit kulccsal kell elindítani.Hajam laposan omlott a homlokomra.Minek állítsam be? Nem megyek semmi fontos helyre,plusz álmos is vagyok.
Mihelyst a házukhoz értem,becsengettem. A kedves,fáradt menyasszony nyitott ajtót.A hajnak nem nevezhető valami,a feje tetején állt összevissza,testét pizsama és köntös borította.A kézeben egy hatalmas bögre díszelgett.
-Szia Niall.-mondta elváltoztatott hangon.Vagyis reggeli morgásként.
-Üde és friss vagy 11-kor.-vigyorogtam rá.
-Nagyon vicces vagy.De,mivel izgulok,nem tudok rendesen aludni.
-Minek?Felveszed a szép fehér ruhád,elmondod a szöveged,és igent mondasz a bátyámnak,majd rokonok leszünk.
-Ez nem ennyiből áll-rázta a fejét,amolyan *ahjtekisfiatalfiú*-Átfogod te is érezni.Akit elveszel az is ezt fogja csinálni.-bökött mellkason.-Na,gyere be.
-Az nem most lesz.Egyszer,valamikor,valakivel.-a házban körülbelül az ajtón túlig jutottam,hisz megjelent Greg feje,amint készen állt a vásárlásra.
-Szia öcsi.
-Látom,te jobb állapotban vagy,mint a nőd.
-Mi az,hogy a "nőd"? -csapott meg Denise,látszólag sértődötten.
-Bocsi,de na ez jött.
-Ahh-legyintett-Kérsz kávét?
-Köszönöm nem.-fejemet mozgattam
-Akkor menjünk.-Greg.Megfogta és előttem lesmárolta a menyasszonyát, mondjuk több joga van hozzá,mint bárki másnak.
-Khmmm-köhintettem.
-Jójó.-tette fel a kezét.-Indulhatunk.-a kocsiba szállás és elindulás után-Látom élvezed a vezetést,az előző témához visszatérve,bezzeg te csókolgathatod a barátnődet?
-Nem is szoktaaaaam.
-De bizony.
-Jó az rég volt,és naaaa én ritkán látom,azt te is tudod.És,mindig hiányzik.És,neked olyan jó-hadartam.-Mert,nem vagy benne a média kereszt tüzében,talán egy picit.Nyugodtan élheted az életed,boldog lehetsz a lassan nejeddel.Na,és én.Örülök,annak a 2 percnek amit vele tölthetek és még azt is meg zavarják a rajongók.Imádom őket,de egy két pillanatban csöndben maradhatnának,mint mikor eszek vagy ő vele akarok lenni.De,nem szidhatom ezt,hisz én választottam.Azt is,hogy egy más országban élő lányt szeretek,mondjuk ez nem igaz,de mindegy.Ma is mehetek Dublinba.-álltam meg az adott üzlet előtt,és szálltunk ki.-Kitudja,meddig lesz ez még így.Lehet,hogy hamarosan vége szakad,az egésznek.
-Ez jó.-mutatta fel.-Ez lesz.-nagy testvérem szólása,hisz közben nézelődtünk ám.
-Akkor mehetünk,a gyűrűért.-mosolyogtam.Fizetés után,távoztunk,és hát már meg se lepődök a dolgokon,ott voltak az óriási fanok.A nagyobbik Horant nem igazán érdekelte,így ő haladta tovább,a 4 házzal arrébb lévő ékszereshez,lerendezni a dolgokat.Én,vigyorogtam,mindenkinek.Sőt igazából élvezem is a boldoggá tevését.
-Óhhh,istenem van egy képem Niallal,és aláírásom.Életem legszebb napja-mondta az egyik lány,miután vele kész lettem.Teljesen őszintén görbültek felfele az ajkaim.Ezt meg is mutattam neki,amire olyan vörös lett a feje,mint Stellának szokott lenni,mikor teljesen feltűnően,jó hosszan végig stírölöm,majd hülyén tetszően nézek rá.Nagy nehezen átverekedtem,magam a lányokon, mindenkinek kielégítettem szükségletet,vagyis remélem nem gondoltak másra,mert khmm azt nem tenném meg,arról még,csak ne is álmodjanak.
-Na,itt vagyok-toppantam be a kicsinyke helyiségbe,ahol a lámpa fénye,szépen megvilágított mindent,a kasszánnál már fizetésre került a sor.Megint azaz eladó csaj volt,akivel lebeszéltem a dolgokat.Amikor meglátott,szemei felcsillantak.Ohh ne,csak ezt ne.És mégis.
-Niall.-integetett. Nem lett volna szabad,akkor ennyire szépen néznem rá.Azt hiszi szegény,hogy akarok tőle valamit."Niall többet ilyet nem csinálhatsz!"jegyeztem meg magamnak
-Helósztok.-biccentettem rendes "kisfiúként" -Greg mehetünk? Délután negyed 3 van, még ki kell mennem Dublini reptérre.-szóltam neki,kicsit sürgetően.
-Miért?-kérdezte a csaj.
-Dachért megy.-adott választ helyettem,a holnap nősülő fickó.A lány egyből lelombozódott,amit utálok.Ne legyen senki szomorú.
-Mióta hívod így?-röhögtem.
-Amióta kijelentette,hogy én vagyok a szőrös Horan.Vagy mamut.
-Én,ekkor hol voltam?
-Épp nasiztál.-gondolkodó arcot vágtam.Fogalmam sincs melyik esetről van szó.-Karácsony,este 10kor a TV előtt.Mi néztük te meg ettél.
-Ah-esett le.-Jól van.Viszont,tényleg menni kéne.
-Rendben.-egyezett bele.
-Szia-köszöntünk el a nőtől,akinek a szája padlót verte,mivel betekintést nyert a karácsonyukra.A kocsiba visszatérve:
-Képzeld el nagybácsi leszel-hadarta el gyorsan a tényt.Nekem pedig megállt a kezem a kocsikulccsal együtt.Átjárt egy új érzés.Máris elképzeltem azt a csodás babát,ami hamarosan születni fog.
-Komolyan?-borultam a fiú nyakába.-Ez...ez csodálatos.Úristen,annyira jó.Most mit mondjak?Nem jutok szavakhoz.
-Annyit,hogy holnapig nem mondod el SENKINEK!
-Jó....jó.Fel se tudom fogni,hogy ez történik,annyira izgulok.Ahhhh.-ugrándoztam örömömben.
-Az előbb még annyira siettél,na menjünk,aztán senkinek.-borzolta össze a hajam.Készül az apaságra.
-Ígérem!
***
Stella szemszöge:
Izgatottan szálltam le,hisz végre láthatom az ír manómat.Annyira hiányzik már.Körülbelül 3 hónapja láttam a kis puffancsom.Úh,a tömegből szőke haja egyből kitűnt,és azt hittem helyben összeesek.Jó ez csak képletes.Ahogy látom,akkor fejezte be az evést,aha tehát régóta ül itt.Amikor meglátott,vártam volna,azt a mosolyt amitől ketté olvadok,ehelyett,lazán végig mért,csodás kék tekintetével,majd közömbösen pillantott arcomra.Hova lett az,mikor elvigyorodik olyan *olyangyönyörűdenemhiszielsoha* arc?
-Szia.-köszöntem neki,mihelyst elé értem.Ő biccentett egyet.
-Heló.-állt fel *nincskedvemsemmihez* stílusban.-Mehetünk?-kérdezte és bólintásom után elindult.Ez,mit kapott?A kocsi,közel parkolt,így utána baktatva gyorsan elértünk.A jármű csomagtartóját már kinyitotta, annyi kedvesség pedig volt benne,hogy betegye helyettem.Belül tovább folytatódott a furasága.
Megpróbáltam vele beszélgetést folytatni:
-És miújság?-fordultam a vezető felé.
-Semmi érdekes.-meghökkentem,mert ezután bekapcsolta a rádiót,teljes hangerőre felvette,ezzel tudatva velem,hogy nem kívánja a társalgást további szintre emelni.
10 perce vagyok az országban,de legszívesebben felszállnék az első hazafele tartó járatra,elfelejtve a barátom jelenlegi viselkedési módját.Bezzeg tökéletes vonásaiba beletudtam merülni,és vezetési technikáját is sikerült megfigyelni.Nem úgy néz ki,mint aki nem rég tette le a vizsgát.
Hohó az egy mosoly?,Mosoly futott végig baba arcán.
-Mit somolyogsz?-kérdeztem rá,egy kis reményt látva.
-Justin Bieber -Boyfriend-bökött a készülékre.Továbbra,se méltatva egyetlen egy pillantásra sem.
Remek..Még annak is jobban örül,mint a saját barátnőjének.Ahhh,jobb lesz,ha lefoglalom magam.Írtam anyunak egy Viberes üzenetet.Remélhetőleg otthon van rákapcsolódva a wifire.
-S: Megérkeztem........
- A: Mi ez a pont pont.? Mi történt? Stella ne idegesíts!! -bazsalyogtam írásán,olyan kis aggódó
- S: Csak,Niall.
- A: Nem ment ki érted? Vagy szakított veled? ELKAPOM!
- S:Semmi ilyen!.A kocsiba ülök.
-A: Akkor?
-S: Fura.Rám se hederít!Úgy érzem magam,mint valami púp a hátán.Nem kellett volna kijönnöm.
-A: Én megmondtam,hogy hagyd ezt a kapcsolatot!Hazajössz? Át tetem a járatod,ha akarod?!
-S: Nem kell! :( Ott akarok lenni holnap,hisz úgy lettem meghívva,hogy őket nem érdekli együtt vagyok e akkor Niallal vagy nem!
-A: Akkor találkozunk szünet utolsó napján! Tanulni kisasszony! Azok,az előre hozott érettségik nem lesznek meg maguktól,és nem érdekel,hogy hivatalosan felnőtt vagy!Na jó,befejeztem.Viselkedj! Ja,boldog szülinapot megint! -újra elmosolyodtam,anyukám egyben egy féltő,szigorú, kedves nő. De,továbbra sem a legboldogabb párkapcsolatomat illetően,ami eléggé elszomorít,félek,hogy a végén neki lesz igaza.Viszont,ezt akarom a legkevésbé.Szeretem ezt a fiút,aki itt ül mellettem és jelenpillanatban rám se hederít.
-Ja,amúgy tessék.-nyomott a kezembe a piros lámpánál,egy szatyrot,amire valami fura név volt írva,de én nem ismertem fel,hisz életemben nem láttam még sehol.-Nézd meg!-utasított.-Nem kell ellenkezni,hogy nem akarod,meg te ezt nem fogadhatod el,s a többi..Te kapod,nem adom másnak.Vissza se viszem.-hangjában egy csepp kedves érzelmet se véltem felfedezni.Annyira hűvösen mondta el nekem.Sírhatnékom támadt.Bezzeg,még a végén gúnyosságot is hallani lehetett.Nem bírtam felfogni,hogy mi lett azzal a sráccal,akibe beleszerettem,plusz akinek még karácsonykor a hangjában őszinte szeretet,törődés volt.
-Miért vagy ilyen?-erősödtem meg,majd tettem fel dühösen a kérdést,mikor tovább indultunk.
-Milyen?Elmondtam,a várható reakciód,amit nem szeretném ha kimondanál.Na,nézd már meg.-parancsolt rám.A fekete szatyorkában,egy gyönyörű,de annál drágább órát találtam.Imádtam,viszont igaza volt.Valameddig forgattam,minden egyes négyzetcentimétert tanulmányoztam.
-Köszönöm.-rövidítettem le beszédem.Nem állt szándékomban zavarni,ezért egyszerűen megszerettem volna simogatni a ruhával borított karját.Nem jött össze.Elhúzta.Mintha leprás lennék.
-Nem vagyok leprás!-kitört belőlem a gúny.hangszínemből csak úgy sütött a megbántottság amit e pillanatban éreztem.Mivel nem,erősítette meg feltételezésem,ezért fejemet megráztam,betettem a fülhallgatót,és az út további részében kivontam magam a külvilágból.
***
A ház előtt leparkolva, villámsebességgel kiugrottam az anyósüléről,felnyitottam az autó hátsó részét,és cuccom kiszedtem.Ezt követően lecsaptam,azért érzéssel,még a végén le leszek ordítva,hogy ne bántsam a drágáját.Sietős léptekkel elindultam a bejárat elé.Mgöttem jött a szöszi Horan.Nem igazán sietett,minden lépéséből sütött a ráérés.Megkönnyebbülve léptem be,a családi fészekbe.Boldog sóhajtottam,mikor megjelent Maura feje,testével együtt.
-Óh,sziasztok drágáim.Örülök,hogy megérkeztetek. Niall ,téged a bátyád vár odakint.-a fiú bólintott.Eltűnt a közelemből,gondolom nagy örömmel.-Denise befejeznéd? Felkísérem Stellát, a szobájához.
-Köszönöm,megtalálom-mosolyogtam nagyon halványan.
-Hát persze.-bólintott szórakozottan. -Nialléval szembe van,tudod az Gregé volt valamikor.Mindent előkészítettem.
-Gregé?-kérdeztem megsemmisülve.
-Oh.-lepődött meg.-Az a buta fiú nem tájékoztatott róla?Ő kért meg,hogy oda húzzak új ágyneműt.-monoton bólintottam.Elernyedt végtagokkal felvittem az ideiglenes lakóhelyszínre a kis csomagom.
Az ágyra lezuhanva,elgondolkoztam egy pillanatra,hogy miért talál ennyire undorítónak,hogy hozzá se nyúlhatok.Arcomat megnéztem a tükörbe.Semmi változást nem vettem észre rajta talán,kicsit nyúzottabb,mint máskor.Híztam? Nem hiszem.A nadrág,ugyanúgy áll rajtam,mint pár hónappal ezelőtt.
Akkor mi ?? Elmélkedni akartam tovább,esetleg kínozni magam minden elmeszüleményemmel.De,nem tehettem.Nem leszek illetlen.A korlátot szorosan fogva lemásztam a konyhába,ahol érezhettem a családi hangulatot, jókedvet. A Horan anyuka és a menyasszony főzőcskézett.Vigyort varázsoltam fáradt pofimra.
-Sziasztok.-köszöntem nekik.Mindketten megfordultak.
-Stella.-kiáltott fel Denise.-Olyan rég nem láttalak.Nyáron vagy karácsonykor?-tanakodott,miközben megölelt.
-Karácsony.-válaszoltam,szórakoztatott emlékezet kihagyása.
-3 hónapja?-lepődött meg.- Boldog Szülinapot te lány! vagy mondja inkább,felnőtt nő?Meg ne kérdezd.Greg fecsegte el!-nevetett fel arckifejezésem láttán.
-Boldog Születésnapot.-kontrázott Maura,aki szintúgy végre hajtotta az előző nőszemély cselekedeteit.-Olyan jó,hogy velünk töltöd.-áradozott.-Remélem emlékezetes lesz.-kacsintott.
-Az,csak nem jó értelemben.
-Miért?-kezdett aggódni Denise.Eléggé megváltozott.-Mesélj.
-Most jöttem és máris panaszkodjak??-hitetlenkedtem-Nem nem.Miben segíthetek?-váltottam témát,és mentem közelebb a tűzhelyhez.
-Addig semmibe,míg el nem regéled mi nyomja szívecskéd.-komoly arcukat látván,nem mertem tovább ellenkezni.
-Niall.-böktem ki.-Annyira irtózkodik tőlem.Olyan,mintha valami fertőző betegséget hordoznék,vagy ennyire undorító vagyok? Annyit szerettem volna,ha ad egy puszit,mellé mondja,hogy szeret.Ehelyett szinte hozzám vágott egy órát,amire nincs szükségem.-megértően bólogattak,de láttam a szemükben valamilyen különös csillogást,talán huncutság.Egyszer néztek össze,azalatt mindent megbeszéltek.Nem lepte meg őket kis beszédem,amit még jobban furcsálltam,viszont inkább nem foglalkoztam vele.Újból megöleltek,és éreztem rajta a kedvességet.Őszintén megmondva jólesett.Eddig,olyan hideg bánásmódban részesültem,pont attól a személytől akitől a legjobban érdekel.
-Minden rendben lesz.Oké? Tudjuk!-jelentették ki.Ezek után,én szakítottam meg ezt a bensőséges kapcsolatot,és témát.Más fele vittem,Így jutottunk a főzéshez,és a terítéshez.Talán fél hétkor kezdtem neki,mire végeztem a srácok bejöttek.3-an.Greg legelsőnek kedvesével foglalkozott,megcsókolta.Bennem melegség futott végig,hogy ők ennyire szeretik egymást.Addig nevelőapukájuk köszöntött engem.
-Szia Stella.Hát,nagyon sok boldog születésnapot.-szája felfele görbült.
-Nagyon szépen köszönöm.
-Hé,Dach.-Maura csúnyán nézett rá.-Boldog Szülinapot.-vigyorgott
-Köszönöm,szőrös Horan.-Den elröhögte magát.a szőke tudomást se véve rólam,elkezdte mondani ki hova üljön.-Anya,te az egyik oldalamra,Greg te a másikra,utána Denise, Chris és Stella.-mondta a végét hanyagul.,így pont kikerültem a látásból.Maura behozta a vacsit,miután mindenki szedett,elkezdtünk enni,közben beszélni.
-Stella,örülünk,hogy eltudtál jönni.
-Én köszönöm a meghívást.Alig várom,Denise,biztos gyönyörűen fogsz kinézni.Én a helyedben,már szét izgultam volna,az agyam,valószínűleg úgy néznék ki,mint valami boszorkány,a kialvatlanság miatt.
-Na,tessék Niall.-csapta össze a tenyerét az említett nőszemély.-A másik élő példa,aki ezt csinálja,amit én.-a fiú nem csinált semmi,meg se szólalt.Én értetlenül néztem körbe.-Ma,a drága barátod nem értette,hogy miért vagyok ideges.Remélem hallottad,hogy mit mondott Stella.Csak,te nem most mész férjhez.
-Nem is.
-Van egy kép telefonomon a ruháról,megnézed?
-Persze.
-Vacsora után.-szólalt közbe Horan barátom.
-Óh nyugodtan.-anyukája.
-Ez eszméletlenül szép.-ámuldoztam.-Tökéletesen áll rajtad.Csodálatos ízlésed van,elképesztő,szóhoz se jutok.-továbbá olyan témákról volt szó,amihez nekem az égvilágon egy cseppnyi közöm sincs,ezért inkább csöndben maradta,és próbáltam legyűrni a kiszedett vacsorám.Gyomrom teljes görcsben állt,vártam és próbáltam felkészülni,mikor kapom meg a búcsú szavam,a sráctól akibe szerelmes vagyok.Kínosan éreztem magam,mert a témára se figyeltem oda.Valamennyivel megkönnyebbültem,a vacsora befejeztével.
-Köszönöm szépen,nagyon finom lett.
-Alig ettél valamit.-adta ki magából a család anyja.Teljesen igazat beszélt.
-Tudok róla.-bólintottam elfogadóan.-Nem igazán kívánom az ételt manapság,főleg ma.-ezen a napon Niall James Horan akarva,akaratlanul kapta oda a fejét,és hüledezve bámult.Talán,egy percre érdekelte,mi történik velem.Vagy nem?Hát az utóbbi.Szépen el is fordult.-Segítek.
-Biztos nem.Menjél fel és pihenj le vagy rendezkedj,beszélj anyukáddal,esetleg fürödj le.Nagyon fáradtnak tűnsz.Nem hagyom,hogy ennél jobban kimerülj.
-Áhh,nincs semmi bajom,nagyon szívesen csinálom.
-Ha,hagynám,amit nem teszek,na nyomás,nem akarom még egyszer mondani-mintha anyukám lenne-Még mindig itt vagy?-a többiek szétszóródtak.Eszük ágába se jutott bármit csinálni.
-Eltűntem.-spuriztam ki,a szobából ahonnan már,a készülődő pár elment.Christől érdeklődtem is.
-Gregék?
-Denisért jött a barátnője,ők együtt lesznek,míg Greg otthon.Ez van megbeszélve.Viszont szerintem jobb ha felmész,mert kikapsz.-vigyorgott rám.
-Nem láttál semmit.-ballagtam fel szomorúan.A szüleményeim megint előtértek.Láttam magam előtt,a szakításunkat,vagy azt,hogy kimondja *büdös,leprás,kövér,undorító vagy* csak az a gond,bármennyire is Niallt képzelem oda, ez nem Ő! Soha, az életbe nem mondana senkinek ilyet,és viselkedhet jelenleg bárhogy ő nem tesz ilyet.Vagyis eddig nem.3 hónap alatt vehet az ember viselkedése 180 fokos fordulatot?
Észre se vettem,hogy a lábaim besétáltak az esti alvó helyemre.Lefeküdtem az ágyra.Elgondolkoztam az élet nagy dolgain,plusz azon,hogy 3 napja,még a twittert is elkerültem.Jó,pont nem fogok felmenni,hogy nézzem az utálkozók írást a mai nappal kapcsolatban,esetleg a szülinapi üdvözléseket.Egyetlen embertől akartam,és tőle se kaptam meg.
Rávettem maga,hogy elmenjek fürödni,fél tíz előtt.Az ajtót magamra zártam,majd levetkőztem.Elkezdtem vizsgálni testemet,belecsíptem hasamba.Amire fájdalmasan szisszentem.A zuhanyzóba belépve hagytam a vízcseppeknek a testemen való végig folyást.Megmostam a hajam,és felvettem a pizsim,a fejem jól megtöröltem,mert utálom megszárítani,akkor olyan hülyén áll,így engedtem,hogy a hátamra omoljon.Visszasettenkedtem a hálóba.Kipakolgattam a holnapi cuccom,a ruhás zsákot felakasztottam,a cipőt elé,míg a neszesszerem az ágyra tettem,a paplanról lehúztam a fedő takaró féleséget.Ezeket követően megfordultam,hogy leoltsam a lámpát.Majdnem felsikoltottam.Hátrálni hátráltam egy lépést,kis híján hanyatt estem,mázlimra az ijesztgető elkapott.Ki is az a személy?
Niall.Mosolygott rám.Ami különösön fura volt.
-10 óra lesz 5 perc múlva.Tudod mit jelent?
-5 percig nem undorodsz tőlem?-tettem fel sértetten a kérdést.
-Mi?-lepődött meg-Nem.Eddig se tettem.Akkor mondom.Nagyon Sok Boldog Születésnapot kicsim!-kapta el a derekam.
-Várjál!Mi van?Miért lettél hirtelen kedves?Nem értek semmit!-tettem a kezem a mellkasára,hogy arrébb toljam magamtól.
-Gondoltam.-vigyorgott.-Elég rossz megoldás.Bár,ha így emlékezetes marad.Úgy tettem,mintha semmit se akarnék tőled,közömbösködtem veled,hogy meglepjelek, pont a születésed órájában és percében,megkapd az igazi ajándékod.Meg,elmondjam neked:Szeretlek!Boldog 1 évet drágám!-csókolt meg.olyan jól esett,hogy újra érezhettem őt.Attól még,megint távolabb nyomta kézfejemmel.
-Te bolond állat.-vertem őt.-Az egész egy színjáték volt?-hüledeztem.
-Igen.Tudom,hogy azt hitted nem szeretlek,vagy nem néztem rád egyszer sem.Pedig,végig olyan lelkiismeret furdalás nélkül stíröltelek.A kocsiban,a szemem sarkából,téged mosolyogtalak ahogy nézel.Az asztalnál tökéletes láttalak.A reptéren,egy kicsi kellet,hogy fel ne kapjalak és csókolgassalak.Úh meg mikor a hátad mögött sétáltam,olyan lassan.Szerinted miért? Továbbra is jó a popsid.-csapott rá.-Ühm,az óra. Mennyire nézel elmeháborodottnak?Tudom,van.Nem vennék neked eredetileg a szülinapodra..A valódi itt van.-hajolt a lábához,egy díszzacskóért.-Évfordulóra nem vettem semmit,saját magam csináltam.
-Olyan szemét vagy-temettem az arcom,vállába,amin érződött férfi tusfürdőjének és bőre illatának a csodás keveréke.A karjaival szorosabban fogott,ami arra késztetett,hogy közelebb bújak hozzá.A szívem hatalmasat lódult,egész testem bizserget az érzéstől.
-Szeretlek manó.Érted?-vallotta be teljesen komolyan
-Én is szeretlek,te majom.De....-kezemet megemeltem,lekevertem neki,egy pofont.Direkt,nem erőset.-Megérdemelted.Átvertél.
-Tudom.-bólintott- Most már ,viszont kukantsd meg az ajándékod.-engedett el.Kíváncsian kukucskáltam bele,ahonnan kivettem egy dobozkát.-
-Ez a szülinapi.-ahogy rápillantottam, észrevettem ő sokkal jobban izgult mit én.Belekuksiztam a kék színű,puha anyagú kis kocka alakú dobozkába,amitől a lélegzetem elállt és egy másodpercre megfagytam.Egy gyűrű?
-Niall ezt nem teheted velem-ráztam ijedten a fejem.-Ugye nem az amire gondolok?
-Nem tudom,te mire gondolsz drágám,bár amire én,nem nem akarlak elvenni.-hangja teljesen nyugodtan csengett.A mondat végére,számból hatalmas megkönnyebbült sóhaj tört fel,hisz hülye leszek 18 évesen férjhez menni.A kis karika belsejében írást találtam. "Happy 18th Birthday Brownie!I love You: Niall H.xx"
-Ez egyszerűen elképesztő.-ámuldoztam,a nap folyamán másodjára.-ez gyönyörű,-tettem le azt a csodát,és vetődtem rá ,barátomra,aki nevetve fogta közre derekam.Felfedeztem,hogy teljesen automatikusan szorít,mintha nem akarna többet elengedni,vagy fél.Mitől? Csak,álmodik.Igazából ezeket az okosságokat,nem én találtam ki,hanem Dávid dumált folyton,ilyenről és valahogy ide is beillet.
-Örülök,hogy tetszik-tartotta továbbra is testem.-Csak,hogy itt nem fejeztem be.Ne,merj belenézni-fordította el a fejem.Ártatlanul pislogtam rá.Néha a kíváncsiság felülkerekedik rajta.Ő meg túlságosan ismer.Haha.
-Addig mit csináljak?-szenvedtem.-
-Amit akarsz,az a lényeg,látni akarom az arckifejezésed.-ezzel befejezte a "fenyítést" és eltűnt az ajtó túloldalán.Oda szökkentem a bőröndömhöz kikutatni a szépen becsomagolt,téglalap alakú meglepetést a fiú számára.
Egyenes háttal vártam vissza,ami hamarosan megtörtént,és már nem tudom hanyadjára meglepődtem.Ez férfiú mást se csinál nekem,csak ilyeneket okoz,ha szívrohamom lesz,akkor őt vonom felelősségre. Most épp miért? Behozott,nekem egy manó alakú tortát,tizennyolcas számmal.A manócska kezében meg tábla volt.Rajta hasonló dolgokat láttam,mint a gyűrű belsejében.
-Óh istenem-kuncogtam fel-Hihetetlenül bolond vagy!-ráztam a fejem,boldogan.Ő,bazsalyogva helyeselt.Legszívesebben karon csaptam volna,viszont akkor kieseik a kezeiből az a csodás torta.
-A sütiből,egy feltétellel kapsz.-tért a lényegre.-Ha,megígéred,hogy mindig hordod azt a kis ékszert.-nyújtotta a kezét.Felhúzott.Majd,gyengéden belesúgott a fülemben-Megígéred?-a csodás hangszínétől,és attól az érzéktől fel állt minden egyes szőrszál a hátamon.Akkora hatást mér rám.
-Ezzel nem kell alkudoznod.Enélkül is azt akartam tenni.
-Nyisd ki az ablakot!-szólt nekem,értetlen arckifejezésem látván magyarázni kezdett.-nem akarok füstöt a házba.-teljesítettem kérését,ő pedig meggyújtotta a gyertyákat.-Kívánj valamit és fújd el.
-Azt kívánom,hogy......
Niall szemszöge:
Hosszú ujjait tördelve,adta kezembe a gyönyörűen,profin becsomagolt szerinte apróságot.
Igazán kíváncsivá tett,hogy mi lehet benne.Ahogy ismerem,nem bolti ajándék,aminek rendkívül örültem.A háziakból mindig látszik,hogy szívből jön,sokat dolgozik vele az illető.
-Bontsd ki.-nyavalygott idegesítően,amit tudja,hogy rendkívül utálok,így inkább teljesítettem "parancsát",mielőtt újból megajándékoz egy csúnya hanggal.Sietősen lehámoztam a díszítést.Megláttam az albumot,ami összefoglalta az évünket,képekben,személyes beszéd,internetes,esetleg a barátok,család előtt.Addig nem mondtam véleményt,még végig nem néztem minden egyes oldalt.Szegény lánynak csodás arcizmai megfeszültek,ide-oda mozgott az ágyon.Szeretem húzni az agyát.Ekkor mindig zavarba jön,amit rendkívül imádok benne.Bár mit nem? Magaa csoda.Jó Niall Horan,megint nyáladzol.
-Öhm,uhm tudom,hogy rendkívül nyálas,de mégis csak az első évről van szó,és hát egy szerelmes tinédzser,ilyeneket készít.-bökte ki,ezt követően kezét szája elé kapta.Én,hatalmas mosollyal tekintettem végig tökéletes,álmos pofiján.
-Szóval szerelmes tinédzser?-kacsintottam,amire elpirult.Úgy döntöttem nem faggatom tovább,hanem oda hajoltam hozzá és számat az övére nyomtam.Kicsit elváltam,hogy ajkaiba suttogjam-Túlságosan is szeretem az olyan szerelemes tinédzsereket,akit Stella Dachnak hívnak,barna hajú,kék szemű,magyar,úszó,itt ül előttem.
-Hm,lehetek féltékeny?-kacérkodott.Ne merj kacérkodni,az soha nem jelent jót nekem.
-Nyugodtan,lesöpör mindenkit a pályáról.-Ajkainkkal továbbra is,csak súroltuk a másikat,jelezve a kínzást.
-Ezzel is?-és megcsókolt.Éreztem azt a kellemes puhaságot,amit annyira szeretek.Megragadtam óvatosan tarkóját,hogy még közelebb legyen hozzám, el ne merjen tűnni.Majd tenyeremmel,vékony oldalát kezdtem simogatni,amire beleborzongott,ettől szám sarkai felfele görbültek.Később, lejjebb haladtam combjához,után popsijához férkőztem,mire észhez tért.
-Hm-dünnyögtem
-Nem.Anyukád előtt.
-Hol?-vizsgáltam meg a szoba,minden egyes részletét,hülyét tettetve.
-Nem itt te.-bökött vállba.
-Hah,így nem kapsz ajándékot.
-Így jártam.-próbált nem törődöttséget mutatni.Attól még látszott,rajta a kíváncsiság,művemet illetően.Legyen jó napja,engedélyt adtam.Figyelemmel kísértem,az összes reakciót,az első sortól az utolsóig.Ez egy 10 perc lehetett.Egyszer kétszer megremegett,majd vigyorgott,mint a tejbe tök.
-Ez...-próbált szóhoz jutni.-Egy dalszöveg? Nekem?-hitetlenkedett.Kék szemei a szokásosnál is nagyobbra nyitódtak.
-Persze,hogy neked.Nincs másik Stella Dachom,akit kinyilvánítok,hogy az enyém.Remélem érted,hogy értem.Nem kérlek számon,hogy ebben a percben mit csináltál,vagy nem engedem,hogy fiú barátaid is legyenek,csak hát....-és belevágott.
-Értelek.-húzott a pólómnál fogva közelebb.-Gyönyörű,hogy így megihletett.Szeretlek te csacsi.-adott csókot.Nyami.Puha szájat szeretem.
-Csacsi vagyok?Igen?-döntöttem le.Lábával elkezdte pólóval fedett hasam simogatni.-Akkor,te.....-gondolkoztam-Vombat.-vágtam rá.
-Egy vombat vagyok???.-háborodott fel.-Az egy túrós állat.Nekem nincs olyan orrom.-mozgatta meg szagló szervét viccesen,majd mászott ki alólam és takarózott be.
-Én nem alszom Greg ágyában.-"dühödtem" be.
-Nem is.Ez az én helyem.Emlékszel?Te kérted anyukád.-vigyorgott gonoszul.
-A terv másik részét nem ismerted akkor.Jössz hozzám.
-Arról senki nem tájékoztatott.Megyek,ha átviszel.
-Te kis ravasz!-kezeit kinyújtotta,én pedig felkaptam.-Hallod,ahhoz képest,hogy nem eszel rendesen,még mindig nehéz vagy.-nem egyszerű egy fogalmam sincs hány kilós lány cipelni,nyáron meg az emeletre kellett.Ő lesz a súlyzóm.
-Mert egy dkg-ot se fogytam.Mondjuk,lehet te tunyultál el.-csípett bele karomba.
-Nincs miből!-vágtam rá véleményem.-Most,az egyszer ne cáfold meg.-a második mondatról tudomást se vettem.
Rátettem a puha ágyikómra,ő egyből elhelyezkedett.Mihelyst bekerült,fáradt testét,az enyémhez dörgölte.Kezemmel átöleltem.Tusfürdőjének és samponjának illata megcsapta az orromat.Elégedetten szívtam be,ezzel adtam magamnak tudtomra,hogy itt van, nem máshol,mással,csakis velem.Önző vagyok? igeeeen.
-Vizes a hajad.-kötözködtem.
-Arrébb húzódok-engedett el.
-Nem.-öleltem szorosabban.
-Aha,hogy én legyek a hibás,ha beteg leszel.-ellenkezett.
-Gyere már,vissza te nőszemély!-elégedetten karolt át fél kezével.
-Jóéjt.-morogtaa.
-Mm,neked is.-fogtam csinos testét továbbra is.Tudván,hogy mellettem van,azonnal elnyomott az állom.
***
Nagynap.
Minket már,reggel 6:30kor kidobott az ágy,vagyis Stellát,de annyira összegabalyodtunk,hogy mire kiküzdötte magát rólam,én is felébredtem.
-Hmm.
-Bocsi.-adott "hajnali" puszit.
-Hmm,szeretek így kelni.-nyújtottam karajaimat ölelésre,amit meg is tett,én pedig magamra húztam.
-Reggelit is szeretnél?-szorongatott meg.
-Aha-válaszoltam csukott szemmel.
-Gyere le velem.-mászott le rólam.Maradhatsz is,nem zavar,sőt.
-Megyek te szexi pizsamás lány.-keltem ki,fáradtan túrtam bele szőkére festett hajamba,ami laposan pihent homlokomon.Mondjuk,még mindig jobb,mint Stellé.Összevissza,mégis olyan szép,így álmosan is.
-Vicces vagy.
-Nem,.Álmos.
Lent,a konyhában rántottát kezdtünk csinálni.
-10 tojás elég lesz.
-Igen?-lepődtem meg,szemeim kicsit kinyíltak.-Szerintem nem-akkor mindketten egyszerre
-Fogadjuuunk!
-Tét?-vigyorogtam huncutul, megmutatva,még le nem vett fogszabályzóm.
-Bármelyikünk nyer,lehet egy kívánsága.A másikhoz.És,nincs csalás.Példa:te megeszel kilenc tojást,vagy én egy falatot se.Én,csak párat,így se vagyok éhes,bár kiadni se akarom.
-Stella nem leszel te véletlenül beteg?-pusziltam meg a homlokát,ezzel ellenőrizve,hogy nincs-e láza?
-Az ideg játszik bennem-legyintett
-Az előre hozatott vizsgák?
-Igen.Az angoltól nem félek,van benne gyakorlatom-ölelte át a derekam.-A matek.Az nehéz lesz.
-Tudod,hogy én egy matekzseni vagyok..-húztam ki magam-Korrepetáljalak?Vagy belebújtatsz a táskádba,és lesúgok mindent-fehér pizsama pólómba belenevetett.
-Bolond.Amúgy meg,meséltem,hogy van tanárom.
-Féléve.-bólintottam.-Soha nem hallottam bővebben róla!
-Minek? Jaa,szeretnéd hallani,hogy lány,és képet is kérsz róla.-képzelte a hülyeségeket.-20 éves,egyetemista és férfi.-jellemezte hanyagul.
-Hóhó-állítottam meg a témát.-Helyes?
-Bevallom igen,viszont sajnálatos módon,jobban szeretem az íreket.Akiket lehet puffancsnak nevezni.-az orromra nyomta csinos kis száját.Majd,elengedett,és visszatért munkájához.Kaját készíteni.Mindketten lezártnak tekintettük ez a beszélgetés részletet.
*
A fogadást ő nyerte,mindenkinek jutott elég.
Mindenki készülődött,mi fent az emeleten,anyuék pedig lent.Hamarosan Greg és apa is megfog érkezni.Bár,mindannyian külön megyünk.Azért itt a találkozó pont.
Hoppácska,Stellu megtalálta a kulcsot.Nyugodtan magára zárta.Ezt,akkor vettem észre,mikor teljesen nyugodtan beakartam nyitni a szobába.
-Stell?
-Öltözök!-szólt ki.
-Nem zavar.Beengedsz?
-Nem.Mondjad,mit szeretnél?
-Kösd meg létszíves a nyakkendőm.Tudom,hogy tudsz.Megtanultad.
-Ki fecsegte el?
-Anyukád.
-Mit diskuráltok ti rólam?-hangján érződött a mosolygás.
-Karácsony.Na?
-Nincs rajtam ruha.
-Mit érdekel az engem.Láttalak már anélkül.-vigyorogtam az emlékekre.
-Vedd fel a nadrágod,az után teljesítem kívánságod.Addigra,én is megleszek.
-Honnan...?
-Ismerlek drágám.-cuppantott az ajtónak.
-Féltékeny leszek.-hülyültem.
-Legyél is.Vele csallak meg
-Na jól van,ezért még kaptok.-fordultam meg,és öltözködtem tovább.Nem a folyosón,hanem a szobámba.Öltöny nadrágomat felvettem,és az övet bekapcsoltam rajta,ezek után tértem vissza a barátnőmhöz,aki kitárta a hálót.Nem vett észre,hogy beléptem a helyiségbe.A küszöbön megálltam.A feje búbjától a lábujjáig végig néztem rajta,jó alaposan.Hát,annyit tudnék mondani.Lélegzetelállító.Éppen ingét gombolta befele.beletűrte térd felettig érő kék szoknyájába,ami engedte láttatni,csodás,hosszú lábait.Nem kéne meglepődnöm szépségén,nekem kéne a legjobban ismerne,teste minden egyes csodálatos porcikáját.
-Azta.-indultak meg lábaim.-Gyönyörű vagy.-karoltam át hátulról.
-Én?Nem vagyok olyan elegáns,mint te.
-Tessék csöndben maradni,igenis az vagy.Fogadd el!Plusz kösd meg a nyakkendőm.-szembefordult velem
-Uram-tette a kezét homlokára.A kis katona.-Váltsa be az ígéretét.
-Most?
-Igen.Tessék letérdelni,és azt mondani,hogy "jobban szeretlek a kajánál" majd a kezemre egy puszit.
-Ezt nem teheted velem.-ráztam a fejem,dramatikusan.-Miért?
-Meeeeeeert-megígértem neki,hát teljesítettem.Anya pont a végére ért oda,és a gyűrűs kezét pusziltam meg.
-Ti most?Ugye..nem?Vagy igen??-dadogott.Szegénykém.
-Nem -szólaltunk meg.-Az ígéretem teljesítettem.
-A gyűrű?
-Azt kaptam,tegnap.-mosolygott kicsi manó.
-Húh,megnyugodtam.-fújta ki a levegőt.-Ne,értsetek félre,szeretlek Stella,de még rendkívül fiatalok vagytok.Mindegy.Azt akartam mondani,hogy Niall apád megjött.
-Igen?-csillant fel a szemem.-Máris lent leszek.-anyu folytatta útját a mosdóig.-Kicsim,most megismerheted aput.-mondtam neki kisfiús örömmel.Elkaptam kezét,és lerángattam a földszintre,ahol ők beszélgettek.-Sziasztok.-kiáltottam el magam,amire mindkét férfi ránk nézett
-Niall kisfiam-vigyorodott el apa.-És,a kedves...sajnálom,kedvesem nem jut eszembe a neved,amiért restellem is magam.
-Stella.-mondta ki félénken.-Nincs miért bocsánatot kérni,nem is találkoztunk még.
-Igen,de Niall ódákat zengett rólad.-zavartan lehajtottam a fejem.Erre a leányka,a vállamra hajtotta a fejét.-Akkor fiam örülnék,ha bemutatnál a barátnődnek.-szívem megtelt melegséggel e szót hallván.Imádom,mikor nem egyszerűen a nevét mondják ki,bár azt is kedvelem,hanem "barátnőd".Ez jelképezi,hogy ez a lány engem szeret
-Igen,persze.-tértem vissza elmélkedésemből,egy fejrázással.-Apu ő itt Stella Dach.A híres nevezetes lány,akiről beszéltem-ismertem be én is.-Stell ő meg apukám,Bobby Horan.
-Üdvözlöm-fogott vele kezet.
-Jajj,te engem csak ne Üdvözölj-szidta le játékosan.-Sziaa Bobby,jobban tetszik.
-Sziaaa Bobby.-nyávogtam közbe lányosan
-Nem is így beszélek.-Stella
-De,igen-nyújtottam ki a nyelvem.
-Vigyázz Horan mert levágom.-fenyegetett.
-Örülök,hogy ötévesek szintjére süllyedtetek.-jelent meg mama Horan.-De,Greg ne késsen már el a saját esküvőjéről.3-an mentek.Stella,a sofőr, Greg.
-Én hol kapok helyet?
-Kisfiam te vagy a sofőr.Na,gyerünk gyerünk,elbeszéltük az időt.-elindultam nagy léptekkel.
-Niall.-szólt utánam kicsi Stell.
-Nem érünk rá.-fordultam meg.-Mozogjunk.
-Niall.-szólt megint.-Elhiszem,hogy sietünk,de nem kéne véletlenül zoknit és cipőt húznod?-erre lenéztem a lábamra,amiket az otthoni papucsom takart.
- Óh köszönöm.-hálálkodtam.
-Egyszer a fejedet fogod ott hagyni.-vigyorgott.
"Reggel" szépen felöltöztem,és beültem szép fekete,nagy kocsiba.Amit kulccsal kell elindítani.Hajam laposan omlott a homlokomra.Minek állítsam be? Nem megyek semmi fontos helyre,plusz álmos is vagyok.
Mihelyst a házukhoz értem,becsengettem. A kedves,fáradt menyasszony nyitott ajtót.A hajnak nem nevezhető valami,a feje tetején állt összevissza,testét pizsama és köntös borította.A kézeben egy hatalmas bögre díszelgett.
-Szia Niall.-mondta elváltoztatott hangon.Vagyis reggeli morgásként.
-Üde és friss vagy 11-kor.-vigyorogtam rá.
-Nagyon vicces vagy.De,mivel izgulok,nem tudok rendesen aludni.
-Minek?Felveszed a szép fehér ruhád,elmondod a szöveged,és igent mondasz a bátyámnak,majd rokonok leszünk.
-Ez nem ennyiből áll-rázta a fejét,amolyan *ahjtekisfiatalfiú*-Átfogod te is érezni.Akit elveszel az is ezt fogja csinálni.-bökött mellkason.-Na,gyere be.
-Az nem most lesz.Egyszer,valamikor,valakivel.-a házban körülbelül az ajtón túlig jutottam,hisz megjelent Greg feje,amint készen állt a vásárlásra.
-Szia öcsi.
-Látom,te jobb állapotban vagy,mint a nőd.
-Mi az,hogy a "nőd"? -csapott meg Denise,látszólag sértődötten.
-Bocsi,de na ez jött.
-Ahh-legyintett-Kérsz kávét?
-Köszönöm nem.-fejemet mozgattam
-Akkor menjünk.-Greg.Megfogta és előttem lesmárolta a menyasszonyát, mondjuk több joga van hozzá,mint bárki másnak.
-Khmmm-köhintettem.
-Jójó.-tette fel a kezét.-Indulhatunk.-a kocsiba szállás és elindulás után-Látom élvezed a vezetést,az előző témához visszatérve,bezzeg te csókolgathatod a barátnődet?
-Nem is szoktaaaaam.
-De bizony.
-Jó az rég volt,és naaaa én ritkán látom,azt te is tudod.És,mindig hiányzik.És,neked olyan jó-hadartam.-Mert,nem vagy benne a média kereszt tüzében,talán egy picit.Nyugodtan élheted az életed,boldog lehetsz a lassan nejeddel.Na,és én.Örülök,annak a 2 percnek amit vele tölthetek és még azt is meg zavarják a rajongók.Imádom őket,de egy két pillanatban csöndben maradhatnának,mint mikor eszek vagy ő vele akarok lenni.De,nem szidhatom ezt,hisz én választottam.Azt is,hogy egy más országban élő lányt szeretek,mondjuk ez nem igaz,de mindegy.Ma is mehetek Dublinba.-álltam meg az adott üzlet előtt,és szálltunk ki.-Kitudja,meddig lesz ez még így.Lehet,hogy hamarosan vége szakad,az egésznek.
-Ez jó.-mutatta fel.-Ez lesz.-nagy testvérem szólása,hisz közben nézelődtünk ám.
-Akkor mehetünk,a gyűrűért.-mosolyogtam.Fizetés után,távoztunk,és hát már meg se lepődök a dolgokon,ott voltak az óriási fanok.A nagyobbik Horant nem igazán érdekelte,így ő haladta tovább,a 4 házzal arrébb lévő ékszereshez,lerendezni a dolgokat.Én,vigyorogtam,mindenkinek.Sőt igazából élvezem is a boldoggá tevését.
-Óhhh,istenem van egy képem Niallal,és aláírásom.Életem legszebb napja-mondta az egyik lány,miután vele kész lettem.Teljesen őszintén görbültek felfele az ajkaim.Ezt meg is mutattam neki,amire olyan vörös lett a feje,mint Stellának szokott lenni,mikor teljesen feltűnően,jó hosszan végig stírölöm,majd hülyén tetszően nézek rá.Nagy nehezen átverekedtem,magam a lányokon, mindenkinek kielégítettem szükségletet,vagyis remélem nem gondoltak másra,mert khmm azt nem tenném meg,arról még,csak ne is álmodjanak.
-Na,itt vagyok-toppantam be a kicsinyke helyiségbe,ahol a lámpa fénye,szépen megvilágított mindent,a kasszánnál már fizetésre került a sor.Megint azaz eladó csaj volt,akivel lebeszéltem a dolgokat.Amikor meglátott,szemei felcsillantak.Ohh ne,csak ezt ne.És mégis.
-Niall.-integetett. Nem lett volna szabad,akkor ennyire szépen néznem rá.Azt hiszi szegény,hogy akarok tőle valamit."Niall többet ilyet nem csinálhatsz!"jegyeztem meg magamnak
-Helósztok.-biccentettem rendes "kisfiúként" -Greg mehetünk? Délután negyed 3 van, még ki kell mennem Dublini reptérre.-szóltam neki,kicsit sürgetően.
-Miért?-kérdezte a csaj.
-Dachért megy.-adott választ helyettem,a holnap nősülő fickó.A lány egyből lelombozódott,amit utálok.Ne legyen senki szomorú.
-Mióta hívod így?-röhögtem.
-Amióta kijelentette,hogy én vagyok a szőrös Horan.Vagy mamut.
-Én,ekkor hol voltam?
-Épp nasiztál.-gondolkodó arcot vágtam.Fogalmam sincs melyik esetről van szó.-Karácsony,este 10kor a TV előtt.Mi néztük te meg ettél.
-Ah-esett le.-Jól van.Viszont,tényleg menni kéne.
-Rendben.-egyezett bele.
-Szia-köszöntünk el a nőtől,akinek a szája padlót verte,mivel betekintést nyert a karácsonyukra.A kocsiba visszatérve:
-Képzeld el nagybácsi leszel-hadarta el gyorsan a tényt.Nekem pedig megállt a kezem a kocsikulccsal együtt.Átjárt egy új érzés.Máris elképzeltem azt a csodás babát,ami hamarosan születni fog.
-Komolyan?-borultam a fiú nyakába.-Ez...ez csodálatos.Úristen,annyira jó.Most mit mondjak?Nem jutok szavakhoz.
-Annyit,hogy holnapig nem mondod el SENKINEK!
-Jó....jó.Fel se tudom fogni,hogy ez történik,annyira izgulok.Ahhhh.-ugrándoztam örömömben.
-Az előbb még annyira siettél,na menjünk,aztán senkinek.-borzolta össze a hajam.Készül az apaságra.
-Ígérem!
***
Stella szemszöge:
Izgatottan szálltam le,hisz végre láthatom az ír manómat.Annyira hiányzik már.Körülbelül 3 hónapja láttam a kis puffancsom.Úh,a tömegből szőke haja egyből kitűnt,és azt hittem helyben összeesek.Jó ez csak képletes.Ahogy látom,akkor fejezte be az evést,aha tehát régóta ül itt.Amikor meglátott,vártam volna,azt a mosolyt amitől ketté olvadok,ehelyett,lazán végig mért,csodás kék tekintetével,majd közömbösen pillantott arcomra.Hova lett az,mikor elvigyorodik olyan *olyangyönyörűdenemhiszielsoha* arc?
-Szia.-köszöntem neki,mihelyst elé értem.Ő biccentett egyet.
-Heló.-állt fel *nincskedvemsemmihez* stílusban.-Mehetünk?-kérdezte és bólintásom után elindult.Ez,mit kapott?A kocsi,közel parkolt,így utána baktatva gyorsan elértünk.A jármű csomagtartóját már kinyitotta, annyi kedvesség pedig volt benne,hogy betegye helyettem.Belül tovább folytatódott a furasága.
Megpróbáltam vele beszélgetést folytatni:
-És miújság?-fordultam a vezető felé.
-Semmi érdekes.-meghökkentem,mert ezután bekapcsolta a rádiót,teljes hangerőre felvette,ezzel tudatva velem,hogy nem kívánja a társalgást további szintre emelni.
10 perce vagyok az országban,de legszívesebben felszállnék az első hazafele tartó járatra,elfelejtve a barátom jelenlegi viselkedési módját.Bezzeg tökéletes vonásaiba beletudtam merülni,és vezetési technikáját is sikerült megfigyelni.Nem úgy néz ki,mint aki nem rég tette le a vizsgát.
Hohó az egy mosoly?,Mosoly futott végig baba arcán.
-Mit somolyogsz?-kérdeztem rá,egy kis reményt látva.
-Justin Bieber -Boyfriend-bökött a készülékre.Továbbra,se méltatva egyetlen egy pillantásra sem.
Remek..Még annak is jobban örül,mint a saját barátnőjének.Ahhh,jobb lesz,ha lefoglalom magam.Írtam anyunak egy Viberes üzenetet.Remélhetőleg otthon van rákapcsolódva a wifire.
-S: Megérkeztem........
- A: Mi ez a pont pont.? Mi történt? Stella ne idegesíts!! -bazsalyogtam írásán,olyan kis aggódó
- S: Csak,Niall.
- A: Nem ment ki érted? Vagy szakított veled? ELKAPOM!
- S:Semmi ilyen!.A kocsiba ülök.
-A: Akkor?
-S: Fura.Rám se hederít!Úgy érzem magam,mint valami púp a hátán.Nem kellett volna kijönnöm.
-A: Én megmondtam,hogy hagyd ezt a kapcsolatot!Hazajössz? Át tetem a járatod,ha akarod?!
-S: Nem kell! :( Ott akarok lenni holnap,hisz úgy lettem meghívva,hogy őket nem érdekli együtt vagyok e akkor Niallal vagy nem!
-A: Akkor találkozunk szünet utolsó napján! Tanulni kisasszony! Azok,az előre hozott érettségik nem lesznek meg maguktól,és nem érdekel,hogy hivatalosan felnőtt vagy!Na jó,befejeztem.Viselkedj! Ja,boldog szülinapot megint! -újra elmosolyodtam,anyukám egyben egy féltő,szigorú, kedves nő. De,továbbra sem a legboldogabb párkapcsolatomat illetően,ami eléggé elszomorít,félek,hogy a végén neki lesz igaza.Viszont,ezt akarom a legkevésbé.Szeretem ezt a fiút,aki itt ül mellettem és jelenpillanatban rám se hederít.
-Ja,amúgy tessék.-nyomott a kezembe a piros lámpánál,egy szatyrot,amire valami fura név volt írva,de én nem ismertem fel,hisz életemben nem láttam még sehol.-Nézd meg!-utasított.-Nem kell ellenkezni,hogy nem akarod,meg te ezt nem fogadhatod el,s a többi..Te kapod,nem adom másnak.Vissza se viszem.-hangjában egy csepp kedves érzelmet se véltem felfedezni.Annyira hűvösen mondta el nekem.Sírhatnékom támadt.Bezzeg,még a végén gúnyosságot is hallani lehetett.Nem bírtam felfogni,hogy mi lett azzal a sráccal,akibe beleszerettem,plusz akinek még karácsonykor a hangjában őszinte szeretet,törődés volt.
-Miért vagy ilyen?-erősödtem meg,majd tettem fel dühösen a kérdést,mikor tovább indultunk.
-Milyen?Elmondtam,a várható reakciód,amit nem szeretném ha kimondanál.Na,nézd már meg.-parancsolt rám.A fekete szatyorkában,egy gyönyörű,de annál drágább órát találtam.Imádtam,viszont igaza volt.Valameddig forgattam,minden egyes négyzetcentimétert tanulmányoztam.
-Köszönöm.-rövidítettem le beszédem.Nem állt szándékomban zavarni,ezért egyszerűen megszerettem volna simogatni a ruhával borított karját.Nem jött össze.Elhúzta.Mintha leprás lennék.
-Nem vagyok leprás!-kitört belőlem a gúny.hangszínemből csak úgy sütött a megbántottság amit e pillanatban éreztem.Mivel nem,erősítette meg feltételezésem,ezért fejemet megráztam,betettem a fülhallgatót,és az út további részében kivontam magam a külvilágból.
***
A ház előtt leparkolva, villámsebességgel kiugrottam az anyósüléről,felnyitottam az autó hátsó részét,és cuccom kiszedtem.Ezt követően lecsaptam,azért érzéssel,még a végén le leszek ordítva,hogy ne bántsam a drágáját.Sietős léptekkel elindultam a bejárat elé.Mgöttem jött a szöszi Horan.Nem igazán sietett,minden lépéséből sütött a ráérés.Megkönnyebbülve léptem be,a családi fészekbe.Boldog sóhajtottam,mikor megjelent Maura feje,testével együtt.
-Óh,sziasztok drágáim.Örülök,hogy megérkeztetek. Niall ,téged a bátyád vár odakint.-a fiú bólintott.Eltűnt a közelemből,gondolom nagy örömmel.-Denise befejeznéd? Felkísérem Stellát, a szobájához.
-Köszönöm,megtalálom-mosolyogtam nagyon halványan.
-Hát persze.-bólintott szórakozottan. -Nialléval szembe van,tudod az Gregé volt valamikor.Mindent előkészítettem.
-Gregé?-kérdeztem megsemmisülve.
-Oh.-lepődött meg.-Az a buta fiú nem tájékoztatott róla?Ő kért meg,hogy oda húzzak új ágyneműt.-monoton bólintottam.Elernyedt végtagokkal felvittem az ideiglenes lakóhelyszínre a kis csomagom.
Az ágyra lezuhanva,elgondolkoztam egy pillanatra,hogy miért talál ennyire undorítónak,hogy hozzá se nyúlhatok.Arcomat megnéztem a tükörbe.Semmi változást nem vettem észre rajta talán,kicsit nyúzottabb,mint máskor.Híztam? Nem hiszem.A nadrág,ugyanúgy áll rajtam,mint pár hónappal ezelőtt.
Akkor mi ?? Elmélkedni akartam tovább,esetleg kínozni magam minden elmeszüleményemmel.De,nem tehettem.Nem leszek illetlen.A korlátot szorosan fogva lemásztam a konyhába,ahol érezhettem a családi hangulatot, jókedvet. A Horan anyuka és a menyasszony főzőcskézett.Vigyort varázsoltam fáradt pofimra.
-Sziasztok.-köszöntem nekik.Mindketten megfordultak.
-Stella.-kiáltott fel Denise.-Olyan rég nem láttalak.Nyáron vagy karácsonykor?-tanakodott,miközben megölelt.
-Karácsony.-válaszoltam,szórakoztatott emlékezet kihagyása.
-3 hónapja?-lepődött meg.- Boldog Szülinapot te lány! vagy mondja inkább,felnőtt nő?Meg ne kérdezd.Greg fecsegte el!-nevetett fel arckifejezésem láttán.
-Boldog Születésnapot.-kontrázott Maura,aki szintúgy végre hajtotta az előző nőszemély cselekedeteit.-Olyan jó,hogy velünk töltöd.-áradozott.-Remélem emlékezetes lesz.-kacsintott.
-Az,csak nem jó értelemben.
-Miért?-kezdett aggódni Denise.Eléggé megváltozott.-Mesélj.
-Most jöttem és máris panaszkodjak??-hitetlenkedtem-Nem nem.Miben segíthetek?-váltottam témát,és mentem közelebb a tűzhelyhez.
-Addig semmibe,míg el nem regéled mi nyomja szívecskéd.-komoly arcukat látván,nem mertem tovább ellenkezni.
-Niall.-böktem ki.-Annyira irtózkodik tőlem.Olyan,mintha valami fertőző betegséget hordoznék,vagy ennyire undorító vagyok? Annyit szerettem volna,ha ad egy puszit,mellé mondja,hogy szeret.Ehelyett szinte hozzám vágott egy órát,amire nincs szükségem.-megértően bólogattak,de láttam a szemükben valamilyen különös csillogást,talán huncutság.Egyszer néztek össze,azalatt mindent megbeszéltek.Nem lepte meg őket kis beszédem,amit még jobban furcsálltam,viszont inkább nem foglalkoztam vele.Újból megöleltek,és éreztem rajta a kedvességet.Őszintén megmondva jólesett.Eddig,olyan hideg bánásmódban részesültem,pont attól a személytől akitől a legjobban érdekel.
-Minden rendben lesz.Oké? Tudjuk!-jelentették ki.Ezek után,én szakítottam meg ezt a bensőséges kapcsolatot,és témát.Más fele vittem,Így jutottunk a főzéshez,és a terítéshez.Talán fél hétkor kezdtem neki,mire végeztem a srácok bejöttek.3-an.Greg legelsőnek kedvesével foglalkozott,megcsókolta.Bennem melegség futott végig,hogy ők ennyire szeretik egymást.Addig nevelőapukájuk köszöntött engem.
-Szia Stella.Hát,nagyon sok boldog születésnapot.-szája felfele görbült.
-Nagyon szépen köszönöm.
-Hé,Dach.-Maura csúnyán nézett rá.-Boldog Szülinapot.-vigyorgott
-Köszönöm,szőrös Horan.-Den elröhögte magát.a szőke tudomást se véve rólam,elkezdte mondani ki hova üljön.-Anya,te az egyik oldalamra,Greg te a másikra,utána Denise, Chris és Stella.-mondta a végét hanyagul.,így pont kikerültem a látásból.Maura behozta a vacsit,miután mindenki szedett,elkezdtünk enni,közben beszélni.
-Stella,örülünk,hogy eltudtál jönni.
-Én köszönöm a meghívást.Alig várom,Denise,biztos gyönyörűen fogsz kinézni.Én a helyedben,már szét izgultam volna,az agyam,valószínűleg úgy néznék ki,mint valami boszorkány,a kialvatlanság miatt.
-Na,tessék Niall.-csapta össze a tenyerét az említett nőszemély.-A másik élő példa,aki ezt csinálja,amit én.-a fiú nem csinált semmi,meg se szólalt.Én értetlenül néztem körbe.-Ma,a drága barátod nem értette,hogy miért vagyok ideges.Remélem hallottad,hogy mit mondott Stella.Csak,te nem most mész férjhez.
-Nem is.
-Van egy kép telefonomon a ruháról,megnézed?
-Persze.
-Vacsora után.-szólalt közbe Horan barátom.
-Óh nyugodtan.-anyukája.
-Ez eszméletlenül szép.-ámuldoztam.-Tökéletesen áll rajtad.Csodálatos ízlésed van,elképesztő,szóhoz se jutok.-továbbá olyan témákról volt szó,amihez nekem az égvilágon egy cseppnyi közöm sincs,ezért inkább csöndben maradta,és próbáltam legyűrni a kiszedett vacsorám.Gyomrom teljes görcsben állt,vártam és próbáltam felkészülni,mikor kapom meg a búcsú szavam,a sráctól akibe szerelmes vagyok.Kínosan éreztem magam,mert a témára se figyeltem oda.Valamennyivel megkönnyebbültem,a vacsora befejeztével.
-Köszönöm szépen,nagyon finom lett.
-Alig ettél valamit.-adta ki magából a család anyja.Teljesen igazat beszélt.
-Tudok róla.-bólintottam elfogadóan.-Nem igazán kívánom az ételt manapság,főleg ma.-ezen a napon Niall James Horan akarva,akaratlanul kapta oda a fejét,és hüledezve bámult.Talán,egy percre érdekelte,mi történik velem.Vagy nem?Hát az utóbbi.Szépen el is fordult.-Segítek.
-Biztos nem.Menjél fel és pihenj le vagy rendezkedj,beszélj anyukáddal,esetleg fürödj le.Nagyon fáradtnak tűnsz.Nem hagyom,hogy ennél jobban kimerülj.
-Áhh,nincs semmi bajom,nagyon szívesen csinálom.
-Ha,hagynám,amit nem teszek,na nyomás,nem akarom még egyszer mondani-mintha anyukám lenne-Még mindig itt vagy?-a többiek szétszóródtak.Eszük ágába se jutott bármit csinálni.
-Eltűntem.-spuriztam ki,a szobából ahonnan már,a készülődő pár elment.Christől érdeklődtem is.
-Gregék?
-Denisért jött a barátnője,ők együtt lesznek,míg Greg otthon.Ez van megbeszélve.Viszont szerintem jobb ha felmész,mert kikapsz.-vigyorgott rám.
-Nem láttál semmit.-ballagtam fel szomorúan.A szüleményeim megint előtértek.Láttam magam előtt,a szakításunkat,vagy azt,hogy kimondja *büdös,leprás,kövér,undorító vagy* csak az a gond,bármennyire is Niallt képzelem oda, ez nem Ő! Soha, az életbe nem mondana senkinek ilyet,és viselkedhet jelenleg bárhogy ő nem tesz ilyet.Vagyis eddig nem.3 hónap alatt vehet az ember viselkedése 180 fokos fordulatot?
Észre se vettem,hogy a lábaim besétáltak az esti alvó helyemre.Lefeküdtem az ágyra.Elgondolkoztam az élet nagy dolgain,plusz azon,hogy 3 napja,még a twittert is elkerültem.Jó,pont nem fogok felmenni,hogy nézzem az utálkozók írást a mai nappal kapcsolatban,esetleg a szülinapi üdvözléseket.Egyetlen embertől akartam,és tőle se kaptam meg.
Rávettem maga,hogy elmenjek fürödni,fél tíz előtt.Az ajtót magamra zártam,majd levetkőztem.Elkezdtem vizsgálni testemet,belecsíptem hasamba.Amire fájdalmasan szisszentem.A zuhanyzóba belépve hagytam a vízcseppeknek a testemen való végig folyást.Megmostam a hajam,és felvettem a pizsim,a fejem jól megtöröltem,mert utálom megszárítani,akkor olyan hülyén áll,így engedtem,hogy a hátamra omoljon.Visszasettenkedtem a hálóba.Kipakolgattam a holnapi cuccom,a ruhás zsákot felakasztottam,a cipőt elé,míg a neszesszerem az ágyra tettem,a paplanról lehúztam a fedő takaró féleséget.Ezeket követően megfordultam,hogy leoltsam a lámpát.Majdnem felsikoltottam.Hátrálni hátráltam egy lépést,kis híján hanyatt estem,mázlimra az ijesztgető elkapott.Ki is az a személy?
Niall.Mosolygott rám.Ami különösön fura volt.
-10 óra lesz 5 perc múlva.Tudod mit jelent?
-5 percig nem undorodsz tőlem?-tettem fel sértetten a kérdést.
-Mi?-lepődött meg-Nem.Eddig se tettem.Akkor mondom.Nagyon Sok Boldog Születésnapot kicsim!-kapta el a derekam.
-Várjál!Mi van?Miért lettél hirtelen kedves?Nem értek semmit!-tettem a kezem a mellkasára,hogy arrébb toljam magamtól.
-Gondoltam.-vigyorgott.-Elég rossz megoldás.Bár,ha így emlékezetes marad.Úgy tettem,mintha semmit se akarnék tőled,közömbösködtem veled,hogy meglepjelek, pont a születésed órájában és percében,megkapd az igazi ajándékod.Meg,elmondjam neked:Szeretlek!Boldog 1 évet drágám!-csókolt meg.olyan jól esett,hogy újra érezhettem őt.Attól még,megint távolabb nyomta kézfejemmel.
-Te bolond állat.-vertem őt.-Az egész egy színjáték volt?-hüledeztem.
-Igen.Tudom,hogy azt hitted nem szeretlek,vagy nem néztem rád egyszer sem.Pedig,végig olyan lelkiismeret furdalás nélkül stíröltelek.A kocsiban,a szemem sarkából,téged mosolyogtalak ahogy nézel.Az asztalnál tökéletes láttalak.A reptéren,egy kicsi kellet,hogy fel ne kapjalak és csókolgassalak.Úh meg mikor a hátad mögött sétáltam,olyan lassan.Szerinted miért? Továbbra is jó a popsid.-csapott rá.-Ühm,az óra. Mennyire nézel elmeháborodottnak?Tudom,van.Nem vennék neked eredetileg a szülinapodra..A valódi itt van.-hajolt a lábához,egy díszzacskóért.-Évfordulóra nem vettem semmit,saját magam csináltam.
-Olyan szemét vagy-temettem az arcom,vállába,amin érződött férfi tusfürdőjének és bőre illatának a csodás keveréke.A karjaival szorosabban fogott,ami arra késztetett,hogy közelebb bújak hozzá.A szívem hatalmasat lódult,egész testem bizserget az érzéstől.
-Szeretlek manó.Érted?-vallotta be teljesen komolyan
-Én is szeretlek,te majom.De....-kezemet megemeltem,lekevertem neki,egy pofont.Direkt,nem erőset.-Megérdemelted.Átvertél.
-Tudom.-bólintott- Most már ,viszont kukantsd meg az ajándékod.-engedett el.Kíváncsian kukucskáltam bele,ahonnan kivettem egy dobozkát.-
-Ez a szülinapi.-ahogy rápillantottam, észrevettem ő sokkal jobban izgult mit én.Belekuksiztam a kék színű,puha anyagú kis kocka alakú dobozkába,amitől a lélegzetem elállt és egy másodpercre megfagytam.Egy gyűrű?
-Niall ezt nem teheted velem-ráztam ijedten a fejem.-Ugye nem az amire gondolok?
-Nem tudom,te mire gondolsz drágám,bár amire én,nem nem akarlak elvenni.-hangja teljesen nyugodtan csengett.A mondat végére,számból hatalmas megkönnyebbült sóhaj tört fel,hisz hülye leszek 18 évesen férjhez menni.A kis karika belsejében írást találtam. "Happy 18th Birthday Brownie!I love You: Niall H.xx"
-Ez egyszerűen elképesztő.-ámuldoztam,a nap folyamán másodjára.-ez gyönyörű,-tettem le azt a csodát,és vetődtem rá ,barátomra,aki nevetve fogta közre derekam.Felfedeztem,hogy teljesen automatikusan szorít,mintha nem akarna többet elengedni,vagy fél.Mitől? Csak,álmodik.Igazából ezeket az okosságokat,nem én találtam ki,hanem Dávid dumált folyton,ilyenről és valahogy ide is beillet.
-Örülök,hogy tetszik-tartotta továbbra is testem.-Csak,hogy itt nem fejeztem be.Ne,merj belenézni-fordította el a fejem.Ártatlanul pislogtam rá.Néha a kíváncsiság felülkerekedik rajta.Ő meg túlságosan ismer.Haha.
-Addig mit csináljak?-szenvedtem.-
-Amit akarsz,az a lényeg,látni akarom az arckifejezésed.-ezzel befejezte a "fenyítést" és eltűnt az ajtó túloldalán.Oda szökkentem a bőröndömhöz kikutatni a szépen becsomagolt,téglalap alakú meglepetést a fiú számára.
Egyenes háttal vártam vissza,ami hamarosan megtörtént,és már nem tudom hanyadjára meglepődtem.Ez férfiú mást se csinál nekem,csak ilyeneket okoz,ha szívrohamom lesz,akkor őt vonom felelősségre. Most épp miért? Behozott,nekem egy manó alakú tortát,tizennyolcas számmal.A manócska kezében meg tábla volt.Rajta hasonló dolgokat láttam,mint a gyűrű belsejében.
-Óh istenem-kuncogtam fel-Hihetetlenül bolond vagy!-ráztam a fejem,boldogan.Ő,bazsalyogva helyeselt.Legszívesebben karon csaptam volna,viszont akkor kieseik a kezeiből az a csodás torta.
-A sütiből,egy feltétellel kapsz.-tért a lényegre.-Ha,megígéred,hogy mindig hordod azt a kis ékszert.-nyújtotta a kezét.Felhúzott.Majd,gyengéden belesúgott a fülemben-Megígéred?-a csodás hangszínétől,és attól az érzéktől fel állt minden egyes szőrszál a hátamon.Akkora hatást mér rám.
-Ezzel nem kell alkudoznod.Enélkül is azt akartam tenni.
-Nyisd ki az ablakot!-szólt nekem,értetlen arckifejezésem látván magyarázni kezdett.-nem akarok füstöt a házba.-teljesítettem kérését,ő pedig meggyújtotta a gyertyákat.-Kívánj valamit és fújd el.
-Azt kívánom,hogy......
Niall szemszöge:
Hosszú ujjait tördelve,adta kezembe a gyönyörűen,profin becsomagolt szerinte apróságot.
Igazán kíváncsivá tett,hogy mi lehet benne.Ahogy ismerem,nem bolti ajándék,aminek rendkívül örültem.A háziakból mindig látszik,hogy szívből jön,sokat dolgozik vele az illető.
-Bontsd ki.-nyavalygott idegesítően,amit tudja,hogy rendkívül utálok,így inkább teljesítettem "parancsát",mielőtt újból megajándékoz egy csúnya hanggal.Sietősen lehámoztam a díszítést.Megláttam az albumot,ami összefoglalta az évünket,képekben,személyes beszéd,internetes,esetleg a barátok,család előtt.Addig nem mondtam véleményt,még végig nem néztem minden egyes oldalt.Szegény lánynak csodás arcizmai megfeszültek,ide-oda mozgott az ágyon.Szeretem húzni az agyát.Ekkor mindig zavarba jön,amit rendkívül imádok benne.Bár mit nem? Magaa csoda.Jó Niall Horan,megint nyáladzol.
-Öhm,uhm tudom,hogy rendkívül nyálas,de mégis csak az első évről van szó,és hát egy szerelmes tinédzser,ilyeneket készít.-bökte ki,ezt követően kezét szája elé kapta.Én,hatalmas mosollyal tekintettem végig tökéletes,álmos pofiján.
-Szóval szerelmes tinédzser?-kacsintottam,amire elpirult.Úgy döntöttem nem faggatom tovább,hanem oda hajoltam hozzá és számat az övére nyomtam.Kicsit elváltam,hogy ajkaiba suttogjam-Túlságosan is szeretem az olyan szerelemes tinédzsereket,akit Stella Dachnak hívnak,barna hajú,kék szemű,magyar,úszó,itt ül előttem.
-Hm,lehetek féltékeny?-kacérkodott.Ne merj kacérkodni,az soha nem jelent jót nekem.
-Nyugodtan,lesöpör mindenkit a pályáról.-Ajkainkkal továbbra is,csak súroltuk a másikat,jelezve a kínzást.
-Ezzel is?-és megcsókolt.Éreztem azt a kellemes puhaságot,amit annyira szeretek.Megragadtam óvatosan tarkóját,hogy még közelebb legyen hozzám, el ne merjen tűnni.Majd tenyeremmel,vékony oldalát kezdtem simogatni,amire beleborzongott,ettől szám sarkai felfele görbültek.Később, lejjebb haladtam combjához,után popsijához férkőztem,mire észhez tért.
-Hm-dünnyögtem
-Nem.Anyukád előtt.
-Hol?-vizsgáltam meg a szoba,minden egyes részletét,hülyét tettetve.
-Nem itt te.-bökött vállba.
-Hah,így nem kapsz ajándékot.
-Így jártam.-próbált nem törődöttséget mutatni.Attól még látszott,rajta a kíváncsiság,művemet illetően.Legyen jó napja,engedélyt adtam.Figyelemmel kísértem,az összes reakciót,az első sortól az utolsóig.Ez egy 10 perc lehetett.Egyszer kétszer megremegett,majd vigyorgott,mint a tejbe tök.
-Ez...-próbált szóhoz jutni.-Egy dalszöveg? Nekem?-hitetlenkedett.Kék szemei a szokásosnál is nagyobbra nyitódtak.
-Persze,hogy neked.Nincs másik Stella Dachom,akit kinyilvánítok,hogy az enyém.Remélem érted,hogy értem.Nem kérlek számon,hogy ebben a percben mit csináltál,vagy nem engedem,hogy fiú barátaid is legyenek,csak hát....-és belevágott.
-Értelek.-húzott a pólómnál fogva közelebb.-Gyönyörű,hogy így megihletett.Szeretlek te csacsi.-adott csókot.Nyami.Puha szájat szeretem.
-Csacsi vagyok?Igen?-döntöttem le.Lábával elkezdte pólóval fedett hasam simogatni.-Akkor,te.....-gondolkoztam-Vombat.-vágtam rá.
-Egy vombat vagyok???.-háborodott fel.-Az egy túrós állat.Nekem nincs olyan orrom.-mozgatta meg szagló szervét viccesen,majd mászott ki alólam és takarózott be.
-Én nem alszom Greg ágyában.-"dühödtem" be.
-Nem is.Ez az én helyem.Emlékszel?Te kérted anyukád.-vigyorgott gonoszul.
-A terv másik részét nem ismerted akkor.Jössz hozzám.
-Arról senki nem tájékoztatott.Megyek,ha átviszel.
-Te kis ravasz!-kezeit kinyújtotta,én pedig felkaptam.-Hallod,ahhoz képest,hogy nem eszel rendesen,még mindig nehéz vagy.-nem egyszerű egy fogalmam sincs hány kilós lány cipelni,nyáron meg az emeletre kellett.Ő lesz a súlyzóm.
-Mert egy dkg-ot se fogytam.Mondjuk,lehet te tunyultál el.-csípett bele karomba.
-Nincs miből!-vágtam rá véleményem.-Most,az egyszer ne cáfold meg.-a második mondatról tudomást se vettem.
Rátettem a puha ágyikómra,ő egyből elhelyezkedett.Mihelyst bekerült,fáradt testét,az enyémhez dörgölte.Kezemmel átöleltem.Tusfürdőjének és samponjának illata megcsapta az orromat.Elégedetten szívtam be,ezzel adtam magamnak tudtomra,hogy itt van, nem máshol,mással,csakis velem.Önző vagyok? igeeeen.
-Vizes a hajad.-kötözködtem.
-Arrébb húzódok-engedett el.
-Nem.-öleltem szorosabban.
-Aha,hogy én legyek a hibás,ha beteg leszel.-ellenkezett.
-Gyere már,vissza te nőszemély!-elégedetten karolt át fél kezével.
-Jóéjt.-morogtaa.
-Mm,neked is.-fogtam csinos testét továbbra is.Tudván,hogy mellettem van,azonnal elnyomott az állom.
***
Nagynap.
Minket már,reggel 6:30kor kidobott az ágy,vagyis Stellát,de annyira összegabalyodtunk,hogy mire kiküzdötte magát rólam,én is felébredtem.
-Hmm.
-Bocsi.-adott "hajnali" puszit.
-Hmm,szeretek így kelni.-nyújtottam karajaimat ölelésre,amit meg is tett,én pedig magamra húztam.
-Reggelit is szeretnél?-szorongatott meg.
-Aha-válaszoltam csukott szemmel.
-Gyere le velem.-mászott le rólam.Maradhatsz is,nem zavar,sőt.
-Megyek te szexi pizsamás lány.-keltem ki,fáradtan túrtam bele szőkére festett hajamba,ami laposan pihent homlokomon.Mondjuk,még mindig jobb,mint Stellé.Összevissza,mégis olyan szép,így álmosan is.
-Vicces vagy.
-Nem,.Álmos.
Lent,a konyhában rántottát kezdtünk csinálni.
-10 tojás elég lesz.
-Igen?-lepődtem meg,szemeim kicsit kinyíltak.-Szerintem nem-akkor mindketten egyszerre
-Fogadjuuunk!
-Tét?-vigyorogtam huncutul, megmutatva,még le nem vett fogszabályzóm.
-Bármelyikünk nyer,lehet egy kívánsága.A másikhoz.És,nincs csalás.Példa:te megeszel kilenc tojást,vagy én egy falatot se.Én,csak párat,így se vagyok éhes,bár kiadni se akarom.
-Stella nem leszel te véletlenül beteg?-pusziltam meg a homlokát,ezzel ellenőrizve,hogy nincs-e láza?
-Az ideg játszik bennem-legyintett
-Az előre hozatott vizsgák?
-Igen.Az angoltól nem félek,van benne gyakorlatom-ölelte át a derekam.-A matek.Az nehéz lesz.
-Tudod,hogy én egy matekzseni vagyok..-húztam ki magam-Korrepetáljalak?Vagy belebújtatsz a táskádba,és lesúgok mindent-fehér pizsama pólómba belenevetett.
-Bolond.Amúgy meg,meséltem,hogy van tanárom.
-Féléve.-bólintottam.-Soha nem hallottam bővebben róla!
-Minek? Jaa,szeretnéd hallani,hogy lány,és képet is kérsz róla.-képzelte a hülyeségeket.-20 éves,egyetemista és férfi.-jellemezte hanyagul.
-Hóhó-állítottam meg a témát.-Helyes?
-Bevallom igen,viszont sajnálatos módon,jobban szeretem az íreket.Akiket lehet puffancsnak nevezni.-az orromra nyomta csinos kis száját.Majd,elengedett,és visszatért munkájához.Kaját készíteni.Mindketten lezártnak tekintettük ez a beszélgetés részletet.
*
A fogadást ő nyerte,mindenkinek jutott elég.
Mindenki készülődött,mi fent az emeleten,anyuék pedig lent.Hamarosan Greg és apa is megfog érkezni.Bár,mindannyian külön megyünk.Azért itt a találkozó pont.
Hoppácska,Stellu megtalálta a kulcsot.Nyugodtan magára zárta.Ezt,akkor vettem észre,mikor teljesen nyugodtan beakartam nyitni a szobába.
-Stell?
-Öltözök!-szólt ki.
-Nem zavar.Beengedsz?
-Nem.Mondjad,mit szeretnél?
-Kösd meg létszíves a nyakkendőm.Tudom,hogy tudsz.Megtanultad.
-Ki fecsegte el?
-Anyukád.
-Mit diskuráltok ti rólam?-hangján érződött a mosolygás.
-Karácsony.Na?
-Nincs rajtam ruha.
-Mit érdekel az engem.Láttalak már anélkül.-vigyorogtam az emlékekre.
-Vedd fel a nadrágod,az után teljesítem kívánságod.Addigra,én is megleszek.
-Honnan...?
-Ismerlek drágám.-cuppantott az ajtónak.
-Féltékeny leszek.-hülyültem.
-Legyél is.Vele csallak meg
-Na jól van,ezért még kaptok.-fordultam meg,és öltözködtem tovább.Nem a folyosón,hanem a szobámba.Öltöny nadrágomat felvettem,és az övet bekapcsoltam rajta,ezek után tértem vissza a barátnőmhöz,aki kitárta a hálót.Nem vett észre,hogy beléptem a helyiségbe.A küszöbön megálltam.A feje búbjától a lábujjáig végig néztem rajta,jó alaposan.Hát,annyit tudnék mondani.Lélegzetelállító.Éppen ingét gombolta befele.beletűrte térd felettig érő kék szoknyájába,ami engedte láttatni,csodás,hosszú lábait.Nem kéne meglepődnöm szépségén,nekem kéne a legjobban ismerne,teste minden egyes csodálatos porcikáját.
-Azta.-indultak meg lábaim.-Gyönyörű vagy.-karoltam át hátulról.
-Én?Nem vagyok olyan elegáns,mint te.
-Tessék csöndben maradni,igenis az vagy.Fogadd el!Plusz kösd meg a nyakkendőm.-szembefordult velem
-Uram-tette a kezét homlokára.A kis katona.-Váltsa be az ígéretét.
-Most?
-Igen.Tessék letérdelni,és azt mondani,hogy "jobban szeretlek a kajánál" majd a kezemre egy puszit.
-Ezt nem teheted velem.-ráztam a fejem,dramatikusan.-Miért?
-Meeeeeeert-megígértem neki,hát teljesítettem.Anya pont a végére ért oda,és a gyűrűs kezét pusziltam meg.
-Ti most?Ugye..nem?Vagy igen??-dadogott.Szegénykém.
-Nem -szólaltunk meg.-Az ígéretem teljesítettem.
-A gyűrű?
-Azt kaptam,tegnap.-mosolygott kicsi manó.
-Húh,megnyugodtam.-fújta ki a levegőt.-Ne,értsetek félre,szeretlek Stella,de még rendkívül fiatalok vagytok.Mindegy.Azt akartam mondani,hogy Niall apád megjött.
-Igen?-csillant fel a szemem.-Máris lent leszek.-anyu folytatta útját a mosdóig.-Kicsim,most megismerheted aput.-mondtam neki kisfiús örömmel.Elkaptam kezét,és lerángattam a földszintre,ahol ők beszélgettek.-Sziasztok.-kiáltottam el magam,amire mindkét férfi ránk nézett
-Niall kisfiam-vigyorodott el apa.-És,a kedves...sajnálom,kedvesem nem jut eszembe a neved,amiért restellem is magam.
-Stella.-mondta ki félénken.-Nincs miért bocsánatot kérni,nem is találkoztunk még.
-Igen,de Niall ódákat zengett rólad.-zavartan lehajtottam a fejem.Erre a leányka,a vállamra hajtotta a fejét.-Akkor fiam örülnék,ha bemutatnál a barátnődnek.-szívem megtelt melegséggel e szót hallván.Imádom,mikor nem egyszerűen a nevét mondják ki,bár azt is kedvelem,hanem "barátnőd".Ez jelképezi,hogy ez a lány engem szeret
-Igen,persze.-tértem vissza elmélkedésemből,egy fejrázással.-Apu ő itt Stella Dach.A híres nevezetes lány,akiről beszéltem-ismertem be én is.-Stell ő meg apukám,Bobby Horan.
-Üdvözlöm-fogott vele kezet.
-Jajj,te engem csak ne Üdvözölj-szidta le játékosan.-Sziaa Bobby,jobban tetszik.
-Sziaaa Bobby.-nyávogtam közbe lányosan
-Nem is így beszélek.-Stella
-De,igen-nyújtottam ki a nyelvem.
-Vigyázz Horan mert levágom.-fenyegetett.
-Örülök,hogy ötévesek szintjére süllyedtetek.-jelent meg mama Horan.-De,Greg ne késsen már el a saját esküvőjéről.3-an mentek.Stella,a sofőr, Greg.
-Én hol kapok helyet?
-Kisfiam te vagy a sofőr.Na,gyerünk gyerünk,elbeszéltük az időt.-elindultam nagy léptekkel.
-Niall.-szólt utánam kicsi Stell.
-Nem érünk rá.-fordultam meg.-Mozogjunk.
-Niall.-szólt megint.-Elhiszem,hogy sietünk,de nem kéne véletlenül zoknit és cipőt húznod?-erre lenéztem a lábamra,amiket az otthoni papucsom takart.
- Óh köszönöm.-hálálkodtam.
-Egyszer a fejedet fogod ott hagyni.-vigyorgott.
Külső szemszög:
Stella kezébe fogta kabátkáját,mivel a többiek mondták neki,abban a kis ingben szét fog fagyni,ehhez még hozzá jön,hogy itt pillanatok alatt képes az időjárás 180fokos fordulatot venni.A lány nem kötözködött,hiszen Londonban lehetősége esett ezt megtapasztalni,plusz bízott a családban.
Másikban tartotta kis retikül szerűségét,amiben kis apróságok helyezkedtek el.Tehát,az ő 2 fajta telefonja,Niallé,szegény nem akarja a zsebében vinni,még a végén elhagyja.Szájfény,púder,legutolsónak meg rágó.Készen állt,az elmenetelre,ahogy a nősülő fiú inkább férfi is.Ő a fiatal lány követte ki az ajtón,ezt követően lépett mellé,hogy megtapasztalják a nagy rajongótábort.
-Régóta vannak itt?-tette fel a kérdést a barna hajú fiatal.
-Amikor,jöttünk,páran álltak itt.Hirtelen jó sok ember akar részt venni az esküvőmön.-viccelődött.
-Ah az biztos.Hallod kinél van a kocsikulcs?-kiakart kerülni a reflektorfényből.Ezek a lányok nem miatta vannak itt,viszont nem is akarta.
-Niall.
-Stella?-szólította le 2 csaj az autó közelében.
-Igen?-fordult feléjük az említett mosolyogva.
-Csinálnál velünk külön-külön képet?-kérdezte az egyik félénken.Stell mindig meglepődik,ha ilyen kérésekkel állnak elő.Ő nem sztár,csak egy átlagos lány,akinek van egy szeretni való barátja.
-Öhm persze.-válaszolt.Mást amúgy se mondhatott,ha nem akarta lejáratni barátját.Beálláskor,mindkét lány észrevette,hogy a nő ujját egy új kis ékszer díszíti,ami nem is bizsu,nem is régi.Erről,a későbbiekben beszéltek,mikor távoztak.Nem merték,megkérdezni,mert úgy gondolták,az illető nem mondana igazat,védve magánéletüket.Végezetkor a bejárat újból kinyílt,és megjelent a várt személy.Enyhén meglepődött a kialakult helyzeten.Tekintete egyből megtalálta barátnőjét.Test és szem beszédet folytattak le.Oka egyszerű:nem akarták,hogy bárki is tudjon beszédtémájukról, hát közben a srác jött,de a rajongók körbe állták. *Teezmi?* sugallta szemével,a párjának,aki egyszerűen szét tette a kezét,megmutatva : honnan tudjam? Nem miattam vannak itt.
Ekkor szakadt meg a kontaktus.Egy apuka,kérte fel a sztárt egy fényképre.A hercegnőjének akart,örömet okozni.Az illető természetesen elfogadta,és átölelte félkezével a kis csöppséget.Stella látván a férfiú morgós arckifejezést,közelükbe férkőzött,hogy a fiatalabb Horan lássa.A terv sikerét követően,ujjaival felhúzta a száját,mutatva *vigyorogj*.Elég vicces fejet vágott.
emiatt: a kiszemelt elnevette magát,így belemosódott a képbe.A szituációt rengetegen megörökítették,többféle álláspontból.Egyik Dachot,a másik Horant. Gondolták,majd össze szerkesztik otthon.Felteszik a különböző közösségi oldalra,szidással esetleg kedves szöveggel.Új képet készítettek,majd végre betudtak szállni a járműbe.
-Sajnálom Greg.-kezdte a kis ír.
-Semmi baj.Nyugi van,amíg valamelyik bennem ront,hogy elordítsa magát "Ellenzem az esküvőt" na akkor halsz meg.-az egyetlen magyar elnevette magát.
-Na,az már mániákusan félelmetes lenne.Gondoljatok bele,azért megszakítja,hogy Greg elvedd,ezzel Niall a közeledbe férkőzzön és belé szeress.
-Hagyjál.-borzongott meg a két férfi
-Tudod Niall,beférkőzne közétek.Egész nap rajtad lógna,minden percben,az összes mozdulatod éhes,kitágult szemekkel nézné.A nap 24 órájában ölelne,olyan szorosan,hogy mozdulni ne bírj,és mikor mennél WC-re,oda is követne,megkérdezve segítsen-e.Bár,ő minden éjszaka átölelne,és mondaná hogy szeret.
-Te nem mondod neki mindig?-szegény fiúnak nehéz volt feldolgoznia hallottakat
-Nem hát.Tudja ő!Ha meg nem akkor most már igen.Vagy szeretnéd ha én is ezt művelném veled?
-NEM.-ellenkezett határozottan a kérdezett
-Amúgy meg gyakran megölelem.Szeretetből nincs hiány.Ha nem vagyok,ott van több millió rajongó.-szálltak ki közben az autóból.-Ők biztos,szeretgetik mindenhogy,ha nagyon szeretné.-fogták meg egymást kezét a barátjával,ami annyira hiányzott már Stellának.Összekulcsolt ujjak.-A végén még féltékeny leszek.
-Mit fogsz velük csinálni?-kérdezte Greg.Itt jelenleg,csak járókelők álltak.Meg azok,akik szeretik az esküvőket,tehát bámészkodók.Kitudja meddig.
-Sajna,nincs elég fegyverem,így baltás gyilkost játszok.Niall örülsz?
-Minek? Hogy,megölöd a rajongókat,vagy hogy börtönbe jutsz?
-Lesz olyan cuki börtön ruhám.Úgyis szerettem volna egy olyat.
-Inkább veszek neked egyet,csak ne ölj meg senkit.-nevetett.
-Úúúú,inkább olyat,mint nektek volt a Kiss You-ban,
-Olyat,nem tudok,de narancssárgát szerzek.Jó lesz?
-Persze.-Stellának már messziről feltűnt két lány,akik mosolyogva közelítettek feléjük.Annyira ismerősnek tűnt az egyik messziről.
-Greg.ölelte meg az egyik-Gratulálok te...!-míg azok beszélgettek a másik a szerelmes pár támadta meg.
-Szia Niall.-köszöntötte a fiút hatalmas vigyorral.
-Emma.-engedte el barátnőjét,és üdvözölte a nőt.
-Téged is látni?
-Úgy néz ki.-Az Emma nevezetű emberke átnézett a fiú válla fölött.
-Stella?-lepődött meg.
-Emma?-viszonozta a nézést.
-Wáóh.Jó sokat változtál,mióta egyszer találkoztunk New Yorkban.Csinosabb lettél,és nőiesebb.
-4 hónap alatt?
-Bizony.Akkor is olyan irigylésre méltó alakod volt.Most viszont,csodálatosan festesz,sugárzik rólad a boldogság,bár akkor is,de vagy én vagyok a hülye,vagy igazam van.
-Egy kg-t se fogytam-csodálkozott az említett személy.
-Mert,a súlyodból nincs hova.De,talán hasból vagy combról ment le.
-Nem tudom,én nem látok változást.
-Az is lehet,hogy a boldogság miatt hiszem azt.
-Köszönöm a dicséretet.
-Gondolom Nialltól nem sűrűn kapsz.
-Ezzel ellent kell mondanom.-Stella válasza.-Napi szinten.Vagyis,mikor együtt vagyunk,akkor.
-Amúgy meg,jelenleg mit mondjak,hogy nem nem értek egyet veled Em,mert lehetetlen,hogy ő szebb legyen,ahhoz már túlságosan az ? -szegény lánynak a feje vörös lett,a sok kedves szó miatt,főleg a barátjáétól.
-Igen.-vágta rá,az eddig meg se szólalt másik hölgyemény.-Mondjad neki nyugodtan,hadd fürödjön egy kis szeretetben.Ja,és Katie vagyok.-fogott Stellel kezet vidáman.-Mi még nem találkoztunk.Egy MSG próbán vettem részt,te akkor ha jól tudom,a tesóddal voltál.Ezért nem futottunk össze.
-Az MSG-n miért nem voltál?
-A suli elutazott.-rázta a fejét.
-Jó bunkó vagyok.Stella vagyok.
-Erre azt kéne mondanom,hogy kár,hogy még életemben nem láttalak,de az amerikai lapok veletek volt tele,hogy jártok-e,vagy Niall kalandba keveredett,esetleg meddig bírja a távolságot a kapcsolatotok. Így,láttam az arcod mindenhol.De,örülök,hogy megismerhetlek.
-Elnézést kérek.
-Már,miért is? Mert nyomorultak az újságírók,és cseszegetik a magánéleteteket?
-Úgy látom Stelli itt hagyhatlak a lányokkal,ellesztek.
-Persze,sziasztok.Greg aztán semmit nem rontani el az oltárnál.-Emma.
-Igyekszem.-intett neki.
-Na menjél.-lökdöste a barna hajú leányzó a barátját.-Te vagy a jobb keze.-a fiú,szája szélébe nyomott egy puszit.
-Légy jó.
-Velünk?-püfögött Katie.-Soha.Sajnálom drága uncsi tesó,de a barátnőd rossz kezekbe került.
-Megleszek rontva-nevetett az említett.A srác röhögve eltűnt.
-Általunk megismered a család háromnegyedét,a többi nincs itt,esetleg idióta,őket nem kell beszélgetésbe vinni,mert na nem és kész.Nincs rá megfelelő szó -Emm
-Lehet egy kérdésem?-Katie
-3-at is.Nyugodtan.Legfeljebb nem válaszolok.
-Nem tudom a pontos részletet,hogy találkoztatok,hisz te magyar vagy.-Stella neki kezdett a beszédnek,egyes részleteket továbbra sem említve.Az,csak az ő emlékük.Nem mondja el akárkinek,attól függetlenül,hogy a társa rokona.
-Értem.-bólintott.
-És,voltatok már ÚGY együtt?-Stelluci a nyálát,kicsit félrenyelte.
-Jól vagy?-Emma aggódása.
-Persze.Katie erre inkább nem válaszolok.
-Nekem ez is elég,tehát igen.-vigyorgott perverzül
-Lehet,hogy igen,lehet,hogy nem.
-Áá férfiból van.Neki is vannak szükségletei,amit tőled akar.És...?
-Na jóóó Kat,hagyd abba.Szegényt elijeszted tőlünk!Az ő magánéletük,nem kell benne turkálni,azt csinálnak amit akarnak.
-Nem is,ha Nialler szellemeit eltűri nincs ott gond-Stella felnevetett,mindenki ezzel jön neki,de őt ez nem zavarja.Emberi lény ő is,és annyi kaja után meg se lepődik.
-Jó kicsit szokatlan,hogy én vagyok a középpontban,és idegesítő is,így nem akarunk bemenni?
-Dede,főleg,hogy növekszik a szöszi rajongó tábora,minimum 30an vannak.Istenem,mennyien lesznek még itt,mire vége lesz?
-Nagyon sokan.Ahogy ismerem a médiát,kijönnek felvenni.-rázta a fejét Dach kisasszony.Ő nagyon is jól tudta mi a helyzet ezzel kapcsolatban,szinte már benne élt.Valaki mindig megtalálta,csak soha nem értette miért. Bár,mikor azt hallhatta,hogy nekem van képen Stellával,annyira szeretem,és büszke vagyok,akkor állandóan melegség tölti el,mivel a kis tini lányok felnéznek rá,"sikerei" miatt.
-Felkészültél a nagy családi találkozásra?
-Fogjuk rá.De én miért nem láttam egyet sem?
-Mert háttal állunk a templomnak.-nevették el magukat a lányok
-Látszik,hogy korán keltem.-épp indultak volna befele,mikor
-Stella.-jött oda egy 16 év körüli lány.
-Tessék?
-Csinálhatok veled egy képet,már ha nem gond?
-Hát legyen-habozott egy kicsit.
-Köszönöm.-ment el.
-Siessünk,mielőtt mások is jönnek.
-Nálad ez gyakori?
-Hát otthon,1-2 tartják fontosnak,mikor Londonban vagyok többen is.Nyáron,itt is tapasztaltam,bár akkor Niallal voltam,csak nekem is be kellett állnom a képbe.-végre zavarás mentesen tudták megtenni azt a pár métert az ajtóig.A rajongók továbbra is gyűltek,akiknek szerencséjük volt,képet is készíthettek a 3 lányról.Nem tudták,hogy Stellán kívül ki az 2 lány,csak sejtésük volt róla.Még mielőtt beléptek a magyar lány hátrapillantott, meglepődött,mérges és dühös lett egyszerre.2 leányzó pózolt a szeretett barátja kocsijával,amint megnyalják.Undorítónak találta,hogy ilyet csinálnak Greg nagy napján,sőt máskor se kéne egy autót nyalogatni.
-Nekik megyek.Komolyan mondom.Fogjatok le.-a mellette lévő személyek furán pillantottak rá,de belekaroltak.-Mekkora,nem is tudom,hogy fejezzem ki magamat.Ennyi eszetlen fruskát.Tisztelet a kivételnek.Niall kocsiját nyalogatni,és büszkén lekapni.Egyszerűen undorító.-"vergődött" .Niall állt az utolsó padsornál,hogy nagymamáját előre kísérje,mikor megpillantotta barátnője mindjárt szétrobbanó fejét.
-Stell?-nézte kíváncsian-Veled meg mi történt?
-Hagyd most.Mindjárt megver valakit.-válaszolt Katie helyette.-Most szépen leülsz ide,míg meg nem nyugodsz,így biztos nem mutatunk be a családnak!Azt,hiszik elmebeteg vagy.
-Mi baja az ismeretlen lánynak?-kérdezte az idős hölgy.
-Csak,kicsit rosszul van.-vágta rá Nialler.
-Óhh szegényke,vegyen nagy levegőt egymás után és maradjon ülve.Jól vagy aranyom?-bájolgott a nénike.
-Igen.-mosolyodott el az előbb még ideges fiatal nő.Az asszonyka ismeretlen kedvessége lenyugtatta.-Köszönöm.
-Nem akarok gonosznak tűnni de te ki vagy? Denise húga,vagy:...?
-Az én barátnőm.-szólt közbe Niall. A mama fülét megütötte,az unokája hangjából áradó büszkeség és szeretet.
-Igen?-lepődött meg a nő.Emmanak és Katienek nem köszönt,mivel ők együtt jöttek.-Akkor különösen üdvözöllek.Margaret vagyok!-nyújtotta öreg,apró kezét a lánynak.
-Stella.-fogadta el a bemutatkozást.A nagyi kicsit méregette a felnőtt nőt,érezte,hogy valami más benne,egyszerűen képtelen volt rájönni miben különbözik tőlük,esetleg az angoloktól.Ebből a pár szóból,is sikerült megfejtenie,ezt.Sőt még a gyűrűt is észrevette.Látta,hogy az egy igazán értékes darab,nem kis műanyag darabka.
-Gyere,előrébb ülünk,Greg szeretné.
-Nem vagyok én olyan öreg.Van nekem két szép lábam,amik még mindig sétálnak.-A fiatalokat ez szórakoztatta.Ők is mentek megkeresni helyüket.
A kis idős hölgy azonnal megkezdte kérdezgetését.
-Te vetted neki ?-nem kellett kimondani,tudták miről van szó.
-Igen.Tegnap kapta.-hajtotta le a fejét.
-Tudtam.Igazán szép az ékszer meg a kislány is.Mire?-faggatózott tovább.
-Születésnapra.Soha nem tudok neki semmit venni,mert nem engedi,csak ilyenkor.
-Ennek örülj,nem a világsztárt nézi benned.Jaj,Denise biztos milyen szép.-váltott témát,ha már Greg esküvőjén vannak,róluk is legyen szó.
-Az lesz.
-Szia mama.-Greg megpusziltam nagymamája ráncos,de puha arcát.
-Izgulsz csillagom?-az évek során se múlt el a becézése.
-Hát egy kicsit,nem akarok semmi bakit.
-Pedig szerintem lesz.Minden fontos eseményen van.-cáfolta az őszinte emberke.
-Köszi mama.
-Na hol a helyem? Ugye jó kilátásom lesz rátok?
-Még szép.Ide.-mutatott a nősülő fiú az egyik sorra,ahol Ő mindent láthatott.
Az esküvő hamarosan kezdetét vette,előtte Stella sok olyan emberrel megismerkedett aki hőn szeretett barátja rokonai közé tartozik.Még egy perccel a zene előtt a nagy helyiségbe messziről is megtalálták egymás tekintetét,és a lány boldogan intett egyet neki,amit a férfiú örömmel viszonzott kisebb görnyedt test tartással.Még jobban vigyorgott,hisz hűséges párja ölében egy kisfiú volt,aki a srác családjába tartozik.A kis lurkó láthatólag élvezte a lány társaságát.
Majd,megkezdődött.Felcsendült a szokásos esküvői zene és a templom ajtaja a becsukás után újból kinyílt.Elsőre a koszorús lány kezdett belépkedni,majd őt követte a menyasszony.Gyönyörű pánt nélküli ruhát viselt,ami kiemelte idomait.Nem volt hosszú uszonya,mert nem akarták,hogy bármilyen baleset megtörténjen ezzel kockáztatva,a mama és a baba állapotát.Szőke haját hátrafogták,a fátyol segítségével,míg arcát kisminkeltek alapozóval ,szemét fekete szemceruzával.Kezében egy gyönyörű virágcsokrot fogott.Az összes ember aki bent tartózkodott őt nézte.Mindenki ámult bámult.Greg álla a padlót verte,hogy milyen csodálatos felesége lesz.Denise szép lassan végig vonult a termen,senkire se nézve,de a közönség a tekintetét rajta hagyta az ifjú nőn.Mihelyst végig ért,az összes meghívott megcsodálhatta Greg Horan választottját.
A szertartás kezdetét vette.Minden ilyenkorra tervezett beszédet elmondtak,jól átgyakoroltan,és hiba nélkül.De mindenkit csak a vége érdekelt.
-Greg Horan Elfogadod-e hitves feleségedül az itt megjelent Denise Kellyt?Mellette leszel jóban rosszban,egészségben betegségben,szegénységben gazdaságban,míg a halál el nem választ?
-Igen.-hapcizott bele Greg.A hozzájuk közelebb állóak már rég sírtak meghatottságukban,de erre mindenki elnevette magát.Megvan a baki ahogy a nagyika mondta.
-Te Denise Kelly,elfogadod-e hitves férjedül az itt megjelent Greg Horant? Mellette leszel jóban rosszban,egészségben betegségben,szegénységben gazdagságban,míg a halál el nem választ?
-Igen.-mondta határozottam a nő.Közben a gyűrűket,egymás ujjára húztak,le sem nézve kezükre,hanem egymás arcát vizsgálták.
-Ezentúl férj és feleség vagytok!-megcsókolták egymást,az ünnepségen részt vett emberek elkezdtek filmbe illően tapsolni a boldog párnak,majd az új házas pár után haladva elhagyták a templomot.A kint rengeteg rajongó riporter,újságíró állt,hogy képeket készítsen a nagy napról.Nem tolerálták,mások személyiségi jogait,nyugodtan oda mentek.Sőt még csókot is kértek.Amit,az örömmel teli friss házasok készségesen teljesítették.Közben a kis szőkére festett srác bent maradt,mert feltartották kép készítés okával.Barátnője nyugodtan megvárta a háttérbe,és amikor végzett,akkor köszöntek egymásnak.
-Szia-köszöntötte vigyorogva a srác.
-Helló.-komolyan úgy viselkedtek,mint akik nem ismerik egymást és most találkoztak először.
-Tetszett?
-Jaj nagyon szép,és ahogy Greg nézett egész végig Denisre,valami elképesztő.-a srác inkább nem mondta mi a véleménye,talán meglepte volna vele.Esetleg különleges bánás módban részesülne,majd Londonba.Kitudja?A fiú végül megszólalt.
-Menjünk,mert leszedik a fejünket
-Anyukádék?
-Főleg apa.Mert,még meg kell beszélnünk a Pride Parkos dolgokat,hogy mikor megyünk,csak nem tudom minek,úgyis nálam lesz,vagyis nálunk,mert te is ott leszel.-fogta meg a lány kezét és indultak kifele,
-Jó,de biztos nem zavarok? Mert,mehetek apuékhoz is.Még örülne is,ha nem nálad lófrálnék.
-Stella.Megmondtam,hogy mi a helyzet.Te jössz Londonba,meg Liverpoolba és ott vagy Londonban fogsz felszállni a repülőre oké? Tudod,hogy a szombatot hárman is tölthetjük.
-Még mit nem.Ketten lesztek abba a stadionba,vagy mi a neve.Legyen foci park.Meg az pár fickó.Én meglátogatom Debbiéket, egésznap,mert karácsony óta nem láttak.Így is hallgathatom hogy: Miért is a Horan gyereknél alszol? Oké,hogy nyáron mi nem voltunk itthon,de jelenleg igen,és nem kéne ott lógnod.Mi van ha rosszat akar? -a férfi válaszolni se tudott lélegzete elakadt.Megint mennyien vannak itt.Próbált teljesen nyugodtan végig sétálni,ebben segítette párja,aki szorosan fogta a kezét,nehogy kiakadjon véletlenül se.Nyugtatóan végig simított kezén,és halványan a kis Horanre mosolygott.Ez,lehűtötte a fiút. Még egy kislányt is felkapott,aki nagyon nyújtotta a kezét.A fiú arcon csókolta,majd letette.Látta,hogy Gregék már a kocsiban vannak és őket fényképezik akik vigyorognak,mi mást tehetnének?
Niall Horanbe,Stella belekarolt és úgy folytatták,már szabadabb területen való lékedést.A fiú zsebre tette a kezét,ezzel jelezve kicsit ideges,míg a másikat teljesen lefoglalta egy lányé.Ez a bizonyos nőszemély egyik tenyerét fiúja arcára helyezte,az üres területre puszit nyomott.Ekkor jelent meg Bobby, előttük.
-Nem akarok semmit meg zavarni.-vigyorgott kínosan.
-Semmit nem zavartál meg.-válaszolt Stella szórakozottan.
-Jó-bólintott a fickó-Akkor menjünk tovább a fogadásra,kíváncsi vagyok a nagy hírre,amit akkor akarnak bejelenteni a fontos emberek között.
-Lesz egy bejelenteni valójuk?-furcsállotta Stella.-Niall?
-Az a helyzet,hogy én tudom mi lesz,viszont nem fecseghetem ki,ezért nem is említettem.-fordította oldalra fejét.Érezte,ha rá pillant a leányzóra kiböki.-Irány, a fogadás vagy mi.Nekem még beszédet is mondanom kell.Gyertek.-húzta maga után a kezét fogó személyt.
***
Mire odaértek,az ifjú pár már a helyszínen tartózkodott,mint néhány távoli rokon,akiknek nem sikerült Stellát azonosítani.Furán is bámulták őket,és azt kérdezgette a pletykásabb része: Ez ki? Niallnak van barátnője? Mióta? Ez Niall?De megváltozott,olyan kis cuki fiú volt mikor utoljára láttam. Szerintem akkor is szívdöglesztő volt és most is az.-ámuldozott egy nem rokon,hanem a család egyik közeli barátja,aki meg lett hívva.Egyből "megtámadta" Horant,aki kicsit meglepődött,ahogy Stella.
-Niall.-örvendezett.
-Destiny.-ámuldozott a srác.Ajaj Stelluci féltékenységi ok?-Jó rég nem láttalak.Lassan 3 éve,ugye?
-Ahaa,mikor Hollyval szakítottatok.-Stell hátán a szőr felállt a név hallatán,vannak azzal a nőszeméllyel kellemetlen emléki.
- Jó rég volt már.-bólintott a fiú továbbra is a lány kezét szorongatva.Hülye lenne elengedni azokat a puha ujjakat,a tenyerét,ez biztonságot jelent számára.
-Bizony.Egyre helyesebb leszel te srác.Akkor is nekem már álom voltál,mikor kis csámpás fogakkal rendelkeztél.Egyre jobban férfiasodsz,bár az arcodon örökre rajta marad az a babaiság.-a másik lány nem akart közbe szólni jogtalanul, had mondja csak,úgyis kíváncsi mi lesz belőle.
-Hát köszönöm.-vigyorodott el a fogszabályzós.
-Tudod,ha sejtettem volna,hogy ennyi munka és utazgatás mellett össze tudsz valakivel jönni,biztos lecsapok rád.De késő bánat mi?-nevetett fel.
-1,5 éved.Késő bizony.-bólintott.
-Hé,Destiny.-üdvözölte őt Greg
-Helló.Hát,sok boldogságot nektek.-ölelték meg egymást.
-Nagyon sok boldogságot nektek szőrös Horan!-Stella is megszorongatta.
-Köszönjük.-Niall direkt nem mondta,mivel ők későbbre tartogatják.-Na,megyek üdvözlöm a családot-intett egyet.
-Amúúúgy héé de bunkó vagyok.-csapott tiszta pórusú bőrére Desti-Destiny vagyok.-fogott kezet a lánnyal.
-Én Stella.-mosolygott rá.
-Bocsi,hogy végig kellett hallgatnod ezeket.-mutogatott összevissza.
-Nem gond-vont vállat hanyagul.-Te kedvesen mondtad.Kezdem megszokni.
-Tényleg?-csillant az ír fiú szemében értetlenség,és egy pici remény.
-Nem.-rázta a fejét.-bocsi,csak a normálisakét,hogy szívesen lennének a helyemben,nem akarunk-e életet cserélni? Avagy nem lehetne,hogy neki adlak!-a fiú enyhén rémült arckifejezést vágott.
-Ne adj oda neki,főleg amilyenekről meséltél,olyanoknak nem.-hisztizett.
-Ezekre nem válaszolok.Ne aggódj,nem adlak nekik.A cuki puffancs nálam marad.-nevetett.-Viszont,érdemes lenne megkeresni az asztalunkat,mert nagyon úgy néz ki,megérkeztek.Mondjuk,mi tuti nem együtt ülünk,hisz te még beszédet mondasz,testvére és a jobb keze vagy.
-Jaj,hát nem ismersz.Elrendeztem mindent.Nem szabadulsz egy könnyen tőlem.-röhögött ördögien.Ami mindkét hölgyet szemöldök felhúzásra késztette.
-Niall,titokban mit ittál?
-Még semmit.-kacsintott.
-Ez betépett.-röhögött Destiny.
-Nem.Nem tudok róla,hogy valaha csinálta,de neki elég felpörgöttnek lenni,esetleg piás,máris elszállt.
Leültek kijelölt helyükre,vagyis Katie,Emma,ők ketten,meg pár srác rokon/ismerős.Stella nem tudta eldönteni.Épp csak elfoglalták helyüket,megjelent Denise.
-Hoztam fotóst.4-est készítünk,míg nem zabáljuk tele magunkat.
-Persze,de 3an vagyunk.
-Négyen.-esett be az ifjú férj.a fotó egyszerű lett.Greg,Denise,Stella,Niall.-Átölelték egymás hátát,és belevigyorogtak a kamerába.Elég normálisan sikerült mindannyiuk megörökítése.Majd,Niall kért egyet,hogy párjával legyen egy profi is,amit teljesen tuti biztos,hogy twitteren is megoszt.Mivel Niall nagyon sok dolgot közöl a rajongókkal,kivéve az intimeket esetleg,a Stellához kapcsolódókat.Néhány kép,beszélgetés,mondjuk,hogy jelenleg együtt vannak.Hiányzásos cuccokat nem,elég,ha az a személy,tudja akinek szól,bár néha, "miss my girlfriend" .A képük a igazán jól sikerült,mindkét fél arca elégedettséget tükrözött.
-Ezt e-mailben is megkaphatnám?-kérdezte,mire a profi bólintott.Nem kérte el a címet.Ismerik egymást,ezért meg van.
-Holnap megkapod.
-Kösz haver.-pacsizott le vele,és akkor valaki megemelet a hangját.
-Niall Horan.Szeretnénk,ha ide fáradnál.-nem is vették észre mennyire eltelt az idő,már este 6 óra volt.Ilyen gyorsan telik az idő?A kért emberke adott,egy puszit a mellette álló úgymond lánykának.A fiatal házaspár mögé,pontosan középre állt,hogy kifejtse magát,mintha egy író lenne.
-Jó estét mindenkinek.Először is a családom nevében,szeretném megköszönni,hogy elfogadtátok meghívásunkat e jeles alkalomra.Ez mindannyiunk számára sokat jelent.-nézett egyenesen Stellre.Aki lehajtotta a fejét,hisz miért pont ő? Nem ő egyedül repült pár órát,van aki Amerikából jött haza.-Ma,egy csodás szertartásnak lehettünk tanúi.-na erre a nagyon közel állók rájöhettek,hogy nem ő találta ki,hanem Maura.-Egyetlen bátyám végre bekötötte a fejét,és meg kell mondanom jó ízlése van.-tekintett körbe.-Most,mondjátok,hogy nincs igazam? Na látjátok senki se tud ellenvetést.Remélem boldogok lesztek együtt sok kis krapekre mondhatom,hogy a nagybátyjuk vagyok.A Horan csald pedig egy új személlyel bővült,aki véleményem szerint tökéletesen beleillik.Üdv a családban.-tette a karját a szőke asszony vállára.
-Köszönöm Niall.-ölelte meg kis tesóját a férfi.-Picit maradhatsz.Ha,már így felemlegetted a gyerek témát,szeretnénk Denissel bejelenteni,hogy közös babánk lesz.-mosolyodott el boldogan.Mindenki álla leesett kivéve a kis szösziét.Barátnője,megtalálta tekintetét és kérdőn nézte,hogy ő miért nincs meglepődve,majd rá kellett jönnie ez a nagy hír.A sumákolás oka.
A fő helyen álló személy visszaballagott eredetei helyére.
-Ez a nagy meglepi?-tette fel a kérdést Dach kisasszony
-Igen.-örült a fiúka
-Nagybácsi leszel.-örvendezett a beszélgető partnere.-Csodálatos,viheted játszótérre,vidámparkba,fagyizni,egészségtelen kajával tömheted.-"hadarta" el.A mondatot egyes számban mondta,ami a kis ír manó fülét is megütötte.
-Vihetem? Lesz neki nagynénje is.-mindeközben az asztaluktól még vacsora előtt leléptek,nem kell aggódnia senkinek nem messzire,egy egyszerű gratulációra.
-Gondoltam,akkor mentek együtt Denise testvérével/kinevezett emberével.-válaszolta.Niall a hajába túrt.Fejrázással elkezdte:
-Te vagy a nagynénikéje, keresztanyja,HA elvállalod!
-Niall,ezt nem te választod ki.-motyogta elámulva.
-Denisék mondták.
-És,....és,ha már nem leszünk együtt?-akadozott,mindaddig,míg nyelésre nem késztette magát.
-Akkor,átugrok az új barátnőmmel és megbeszéljük,hogy mit kap karácsonyra,születésnapra.-vigyorgott Nialler a jelenleg sokkolt állapotban lévő csajra.
-Vicces vagy-vágta karon.
-Hogy te mindig bántasz-"szomorkodott" puffancs-Múltkor is 2 hétig a koncerteken,nyakig felérő pólót kellett viselnem,mert nem is tudom ki,összekarmolta a hátam.Majd' meggyulladtam.
-Jajj te szegény,akkor bezzeg nem ellenkeztél,mikor az a bizonyos személy csinálta.-gúnyoskodott.
A két téma téma közül egyiket se tudták befejezni,mert asztal társaik visszatértek.
-Na,miről ment a téma fiatalok?-ült le,George,Emma,Katie,James,Sam.
-Semmi.-húzták el egyszerre a szót,és elnevették magukat.
-Most tegyünk úgy,mintha azt gondolnánk normálisak.-Katie beszólása-
-Jó ötlet.-egyezett bele Sam,de nem ezért,mert tetszik neki,hanem jóban van Kat-vel.
-Lázadnak a fiatalok-rázta a fejét az énekes,kezét állához téve,mutatva nagy szakállát.
-Jaj Horan,ne tégy úgy,mint akinek van ott egy szőrszála is.-röhögtek a fiúk
-De van,csak szőke,amúgy meg szoktam borotválkozni,ugye Stella?-szegény lány egy percre elmerült telefonjában.Fontos üzenetet kapott,a testvérétől
-Hmm? Mi van vele? Biztos úgy van.-legyintett.Látta,hogy ez egy gyerekes viselkedés.
-Mi az Niall? Nem te hordod a nadrágot a háznál?-oltották tovább szegényt.
-Szerintem az meg se szólaljon,akinek még csaja sincs.-szólt be,a nemrég megismert srácnak.James enyhén meglepődött.Jamest enyhén kinevették.
-Stella mekkora arcod van.
-Jogos.-mutatott rá az egyik ujjával a kigúnyolt barna hajú fiú
-Szörnyű nem fér be az ajtón se.-viccelődött,de folytatta az üzenet váltását.
-Kivel megy a traccsparti? -érdeklődött a mellette ülő srác.
-A bátyámmal.Kész ez a csávó.Azt mondja,Liverpoolban lesz,mert a főnöke kiküldte.Szerezzek már neki 2 jegyet a koncertetekre.Mondom neki: Ne is álmodozzon róla.Biztos nem fogok tőled kéregetni. Vegyen magának,a főnök biztos finanszírozza..Mit válaszolt: Elfogyott.Na Stelluuuuuuuuu létszíves.Neked protekciód van a gyereknél.Plusz,ha nem kapok megverem. Én: Na menj a francba.Ne is álmodj.Mész másikra. Ő: De,azon nem leszel ott.
Valamit akar tőlem,biztos vagyok.Ott akarja elintézni,gondolom,hogy ne idegesítsem fel magam,vagy te úgyis lenyugtatsz.
-Kérek Paultól pluszt
-Nem kell.-ellenkezett.
-De,ha akar valamit hadd mondja el.-a többiek nem hallották beszélgetésüket,ahhoz túl halkan suttogták egymáshoz beszélve.
-Értjük,hogy a hajnali programot szervezitek,de ne itt,nem akarunk véletlenül se részletet.
-Haha.-újból valaki megkocogtatta Horan vállát.
-Hmmm?-fordult meg.Bobby állt ott teljes életnagyságban
-Fiam a zenélés.-bökött a zenekar felé.
-Ja tényleg,megyek is.Én megkezdem,tehát egy szám,és be is fejeztem.
-Rendben.-A fiatal srác újból köszöntötte a vendégeket,és elmondta,hogy ő részt vesz ebben a számban,de a többiben ne is számítsanak rá,mert ma nem dolgozik.
A vendég sereg megértően helyeselt,teljes mértékben igazat adtak a srácnak,ma ünnepel,ne kelljen ma is kínoznia csodálatos hangszálait.Az egész társaság ámulva hallgatta végig az rövid kis előadást,ingyen koncert,egy taggal.Az öltönyös fiú végig pásztázta a közönséget,úgy ahogy szokta a fellépéseknek.Egy pár másodperc erejéig megakadt Gregéken a szeme,akik nagy büszkeséggel figyelték tevékenységét.Barátnőjére direkt nem nézett rá,mert akkor rajta hagyta volna kék színű szemeit,amiért a lány annyira odavan.Nem bírja megfejteni,miért van több szeretet teljes közös pillanatunk.Kevesebb a viccelődös bolondozós,bár abból sincs hiány,főleg,hogy szeretik egymást cseszegetni,például Stella ütögeti,míg Niall addig mondja,míg a lány el nem pirul,vagy a sok hülyeségtől el nem röhögi magát.
Egy rövid 4 perc után a bandával csináltak egy közös fotót,amíg kihozták a kaját.Azért elég éhes lett,főleg,hogy utoljára korán reggel evett valamit.Evés közben ment a baromkodás,olyan jól nevelt kis csapat.Nialler eljátszotta,hogy ő egy tyúk,ezért lobogtatta szárnyait ülve.Hozzá,hülye fejet vágott.Ekkor azt gondolták,hogy a fiú milyen beképzelt,nem érdekli semmilyen szabály.Rá kellett jönniük ez nem igaz.Mert,az új férjecske látván a produkciót hangosan röhögött.
A vacsora befejeztével,senkit nem érdekelt tovább eredeti helye,poharával áthelyezkedett egy másik társasághoz,beszélgetést kezdeményezve.
Valaki,élvezte a zenét és táncolt.Elsőnek természetesen az ifjú pár,őket követték mások,Stella és Niall is kipróbálták sajátos módon.Egyiküknek se megy rendesen,ezért kialakítottak egy sajátot.Körülbelül 20 másodperc alatt bejárták az egész táncparktett,és ezt csinálták a szám végezetéig. A népség nagyon nevetett,viszont őket nem érdekelte,beszélgettek.
-Akkor,elvállalod?-kérdezte izgulósan
-Persze,hogy el.Csak,vannak azok a kételyek,hogyha szakítanánk mit csináljak.
-Nem mészárlod le az új barátnőm.
-Nagyon vicces.De,én akkor visszaadom ezt a címet.
-Ugye tudod,ha megkeresztelik,akkor te leszel hivatalosan,tehát sehogy se vonható vissza.
-Denisék biztos engem akarnak?
-Igen.
-Akkor benne vagyok.
-Helyes -táncoltak el mellettük.
***
Éjfélre N.H. szinte az egész rokonsággal csinált közös fotókat,csoportosan itallal a kezükben,esetleg sörrel és apró gyerekekkel.Viszont,nem is olyan új barátnőjét is felkérték ilyenekre.A cuki apróságokkal, fiúja szüleivel.A rokonsággal,itt volt Niall is.A cuki nagyival,aki végül rájött,a dolgokra.
-Neked,más az anyanyelved,nem amerikai,nem ír,nem is angol.Mi akkor drágám?
-Magyar vagyok.
-Hmmm valóban.Nem soká megyek hazafele,úgyhogy elmondom a dolgokat.Vigyázz rá,és szeresd.-A lány bólintott.Mit tudott volna szólni? "Mért,most mit csinálok?" Inkább kihagyta e mondat engedélyezését.
Elkezdődött a hatalmas fehér torta felszeletelése.Sokan erre vártak,már a vacsora óta.Tortát akartak,nagyon hamar.Ahogy szokás,az első szeletet közösen szelték,és egymást etették (nem tudom,hogy az írek is így csinálják,most így fogják és kész :D)
Hajnali 2körül Mauráék leléptek
-Ti nem jöttök?-érdeklődött Chris.
-Még maradunk.-szólt kicsit fáradtan és icipicit piásan.-Van söröm.-az anyukáék bólintottak.Stellához fordultak.
-Neki az este folyamán,mindig volt söre.-legyintett-Sétálunk.
-Akkor hazavisszük a kocsit.
-A gitárt is? Megtennétek? A addig hülyül,elfogja törni.
-Nem is részeg,csak van benne egy kicsi alkohol,de látszik,hogy tud mindent-Chris védése.
-Igen,de kézben se akarom cipeltetni vele,vagy vihetem én is.-csapott a homlokára.
-Nyugi.A falnak támasztott fekete doboz?
-Azaz.
-Stella te ittál?-Maura
-Ühüm,pezsgőt,meg a söréből,mikor az ölébe rángatott.-az anyuka,amolyan *jajjkisfiamtemaifiatal* fejjel nézett.
-Akkor rendesen hazaértek.Jól van reggel találkozunk.Sziasztok.-tűntek el.
-Manóó menjünk oda Jameshez.Jövök neki eggyel.
Kiderült,James nevezetű rokont megszívatta,egy ártatlan poénnal.Mindhárman jót nevettek rajta.
Hajnali 3-4 körül elindultak hazafele.
-Akkor London,Liverpool?-nézett szőke hajú barátjára a lány,akinek a sötétben nem látszottak világos tincsei
-London,Liverpool.És a bátyád.-bólintott,egyet,majd kezeiket összekulcsolta és úgy haladtak a tovább a kihalt,hideg utcában.
Vajon rendben megérkeztek mindkettő helyre? Mit akarhatott Ádám? Egyáltalán milyen esemény zajlott le a koncerten/eken??...........
Öhhhm akit érdekelne az ajándékok/ruha:
Hát helóka.Tudom,hogy nem valami érdekes,de írhatnékom volt.Ahogy felül is írtam.Egy kommit ha véletlenül,elolvastad tudnál dobni,hogy jó-e vagy szar az egész? Nem szoktam megsértődni a kritikán.Fontos,és nem facebook :D puszi :)
Stella kezébe fogta kabátkáját,mivel a többiek mondták neki,abban a kis ingben szét fog fagyni,ehhez még hozzá jön,hogy itt pillanatok alatt képes az időjárás 180fokos fordulatot venni.A lány nem kötözködött,hiszen Londonban lehetősége esett ezt megtapasztalni,plusz bízott a családban.
Másikban tartotta kis retikül szerűségét,amiben kis apróságok helyezkedtek el.Tehát,az ő 2 fajta telefonja,Niallé,szegény nem akarja a zsebében vinni,még a végén elhagyja.Szájfény,púder,legutolsónak meg rágó.Készen állt,az elmenetelre,ahogy a nősülő fiú inkább férfi is.Ő a fiatal lány követte ki az ajtón,ezt követően lépett mellé,hogy megtapasztalják a nagy rajongótábort.
-Régóta vannak itt?-tette fel a kérdést a barna hajú fiatal.
-Amikor,jöttünk,páran álltak itt.Hirtelen jó sok ember akar részt venni az esküvőmön.-viccelődött.
-Ah az biztos.Hallod kinél van a kocsikulcs?-kiakart kerülni a reflektorfényből.Ezek a lányok nem miatta vannak itt,viszont nem is akarta.
-Niall.
-Stella?-szólította le 2 csaj az autó közelében.
-Igen?-fordult feléjük az említett mosolyogva.
-Csinálnál velünk külön-külön képet?-kérdezte az egyik félénken.Stell mindig meglepődik,ha ilyen kérésekkel állnak elő.Ő nem sztár,csak egy átlagos lány,akinek van egy szeretni való barátja.
-Öhm persze.-válaszolt.Mást amúgy se mondhatott,ha nem akarta lejáratni barátját.Beálláskor,mindkét lány észrevette,hogy a nő ujját egy új kis ékszer díszíti,ami nem is bizsu,nem is régi.Erről,a későbbiekben beszéltek,mikor távoztak.Nem merték,megkérdezni,mert úgy gondolták,az illető nem mondana igazat,védve magánéletüket.Végezetkor a bejárat újból kinyílt,és megjelent a várt személy.Enyhén meglepődött a kialakult helyzeten.Tekintete egyből megtalálta barátnőjét.Test és szem beszédet folytattak le.Oka egyszerű:nem akarták,hogy bárki is tudjon beszédtémájukról, hát közben a srác jött,de a rajongók körbe állták. *Teezmi?* sugallta szemével,a párjának,aki egyszerűen szét tette a kezét,megmutatva : honnan tudjam? Nem miattam vannak itt.
Ekkor szakadt meg a kontaktus.Egy apuka,kérte fel a sztárt egy fényképre.A hercegnőjének akart,örömet okozni.Az illető természetesen elfogadta,és átölelte félkezével a kis csöppséget.Stella látván a férfiú morgós arckifejezést,közelükbe férkőzött,hogy a fiatalabb Horan lássa.A terv sikerét követően,ujjaival felhúzta a száját,mutatva *vigyorogj*.Elég vicces fejet vágott.
emiatt: a kiszemelt elnevette magát,így belemosódott a képbe.A szituációt rengetegen megörökítették,többféle álláspontból.Egyik Dachot,a másik Horant. Gondolták,majd össze szerkesztik otthon.Felteszik a különböző közösségi oldalra,szidással esetleg kedves szöveggel.Új képet készítettek,majd végre betudtak szállni a járműbe.
-Sajnálom Greg.-kezdte a kis ír.
-Semmi baj.Nyugi van,amíg valamelyik bennem ront,hogy elordítsa magát "Ellenzem az esküvőt" na akkor halsz meg.-az egyetlen magyar elnevette magát.
-Na,az már mániákusan félelmetes lenne.Gondoljatok bele,azért megszakítja,hogy Greg elvedd,ezzel Niall a közeledbe férkőzzön és belé szeress.
-Hagyjál.-borzongott meg a két férfi
-Tudod Niall,beférkőzne közétek.Egész nap rajtad lógna,minden percben,az összes mozdulatod éhes,kitágult szemekkel nézné.A nap 24 órájában ölelne,olyan szorosan,hogy mozdulni ne bírj,és mikor mennél WC-re,oda is követne,megkérdezve segítsen-e.Bár,ő minden éjszaka átölelne,és mondaná hogy szeret.
-Te nem mondod neki mindig?-szegény fiúnak nehéz volt feldolgoznia hallottakat
-Nem hát.Tudja ő!Ha meg nem akkor most már igen.Vagy szeretnéd ha én is ezt művelném veled?
-NEM.-ellenkezett határozottan a kérdezett
-Amúgy meg gyakran megölelem.Szeretetből nincs hiány.Ha nem vagyok,ott van több millió rajongó.-szálltak ki közben az autóból.-Ők biztos,szeretgetik mindenhogy,ha nagyon szeretné.-fogták meg egymást kezét a barátjával,ami annyira hiányzott már Stellának.Összekulcsolt ujjak.-A végén még féltékeny leszek.
-Mit fogsz velük csinálni?-kérdezte Greg.Itt jelenleg,csak járókelők álltak.Meg azok,akik szeretik az esküvőket,tehát bámészkodók.Kitudja meddig.
-Sajna,nincs elég fegyverem,így baltás gyilkost játszok.Niall örülsz?
-Minek? Hogy,megölöd a rajongókat,vagy hogy börtönbe jutsz?
-Lesz olyan cuki börtön ruhám.Úgyis szerettem volna egy olyat.
-Inkább veszek neked egyet,csak ne ölj meg senkit.-nevetett.
-Úúúú,inkább olyat,mint nektek volt a Kiss You-ban,
-Olyat,nem tudok,de narancssárgát szerzek.Jó lesz?
-Persze.-Stellának már messziről feltűnt két lány,akik mosolyogva közelítettek feléjük.Annyira ismerősnek tűnt az egyik messziről.
-Greg.ölelte meg az egyik-Gratulálok te...!-míg azok beszélgettek a másik a szerelmes pár támadta meg.
-Szia Niall.-köszöntötte a fiút hatalmas vigyorral.
-Emma.-engedte el barátnőjét,és üdvözölte a nőt.
-Téged is látni?
-Úgy néz ki.-Az Emma nevezetű emberke átnézett a fiú válla fölött.
-Stella?-lepődött meg.
-Emma?-viszonozta a nézést.
-Wáóh.Jó sokat változtál,mióta egyszer találkoztunk New Yorkban.Csinosabb lettél,és nőiesebb.
-4 hónap alatt?
-Bizony.Akkor is olyan irigylésre méltó alakod volt.Most viszont,csodálatosan festesz,sugárzik rólad a boldogság,bár akkor is,de vagy én vagyok a hülye,vagy igazam van.
-Egy kg-t se fogytam-csodálkozott az említett személy.
-Mert,a súlyodból nincs hova.De,talán hasból vagy combról ment le.
-Nem tudom,én nem látok változást.
-Az is lehet,hogy a boldogság miatt hiszem azt.
-Köszönöm a dicséretet.
-Gondolom Nialltól nem sűrűn kapsz.
-Ezzel ellent kell mondanom.-Stella válasza.-Napi szinten.Vagyis,mikor együtt vagyunk,akkor.
-Amúgy meg,jelenleg mit mondjak,hogy nem nem értek egyet veled Em,mert lehetetlen,hogy ő szebb legyen,ahhoz már túlságosan az ? -szegény lánynak a feje vörös lett,a sok kedves szó miatt,főleg a barátjáétól.
-Igen.-vágta rá,az eddig meg se szólalt másik hölgyemény.-Mondjad neki nyugodtan,hadd fürödjön egy kis szeretetben.Ja,és Katie vagyok.-fogott Stellel kezet vidáman.-Mi még nem találkoztunk.Egy MSG próbán vettem részt,te akkor ha jól tudom,a tesóddal voltál.Ezért nem futottunk össze.
-Az MSG-n miért nem voltál?
-A suli elutazott.-rázta a fejét.
-Jó bunkó vagyok.Stella vagyok.
-Erre azt kéne mondanom,hogy kár,hogy még életemben nem láttalak,de az amerikai lapok veletek volt tele,hogy jártok-e,vagy Niall kalandba keveredett,esetleg meddig bírja a távolságot a kapcsolatotok. Így,láttam az arcod mindenhol.De,örülök,hogy megismerhetlek.
-Elnézést kérek.
-Már,miért is? Mert nyomorultak az újságírók,és cseszegetik a magánéleteteket?
-Úgy látom Stelli itt hagyhatlak a lányokkal,ellesztek.
-Persze,sziasztok.Greg aztán semmit nem rontani el az oltárnál.-Emma.
-Igyekszem.-intett neki.
-Na menjél.-lökdöste a barna hajú leányzó a barátját.-Te vagy a jobb keze.-a fiú,szája szélébe nyomott egy puszit.
-Légy jó.
-Velünk?-püfögött Katie.-Soha.Sajnálom drága uncsi tesó,de a barátnőd rossz kezekbe került.
-Megleszek rontva-nevetett az említett.A srác röhögve eltűnt.
-Általunk megismered a család háromnegyedét,a többi nincs itt,esetleg idióta,őket nem kell beszélgetésbe vinni,mert na nem és kész.Nincs rá megfelelő szó -Emm
-Lehet egy kérdésem?-Katie
-3-at is.Nyugodtan.Legfeljebb nem válaszolok.
-Nem tudom a pontos részletet,hogy találkoztatok,hisz te magyar vagy.-Stella neki kezdett a beszédnek,egyes részleteket továbbra sem említve.Az,csak az ő emlékük.Nem mondja el akárkinek,attól függetlenül,hogy a társa rokona.
-Értem.-bólintott.
-És,voltatok már ÚGY együtt?-Stelluci a nyálát,kicsit félrenyelte.
-Jól vagy?-Emma aggódása.
-Persze.Katie erre inkább nem válaszolok.
-Nekem ez is elég,tehát igen.-vigyorgott perverzül
-Lehet,hogy igen,lehet,hogy nem.
-Áá férfiból van.Neki is vannak szükségletei,amit tőled akar.És...?
-Na jóóó Kat,hagyd abba.Szegényt elijeszted tőlünk!Az ő magánéletük,nem kell benne turkálni,azt csinálnak amit akarnak.
-Nem is,ha Nialler szellemeit eltűri nincs ott gond-Stella felnevetett,mindenki ezzel jön neki,de őt ez nem zavarja.Emberi lény ő is,és annyi kaja után meg se lepődik.
-Jó kicsit szokatlan,hogy én vagyok a középpontban,és idegesítő is,így nem akarunk bemenni?
-Dede,főleg,hogy növekszik a szöszi rajongó tábora,minimum 30an vannak.Istenem,mennyien lesznek még itt,mire vége lesz?
-Nagyon sokan.Ahogy ismerem a médiát,kijönnek felvenni.-rázta a fejét Dach kisasszony.Ő nagyon is jól tudta mi a helyzet ezzel kapcsolatban,szinte már benne élt.Valaki mindig megtalálta,csak soha nem értette miért. Bár,mikor azt hallhatta,hogy nekem van képen Stellával,annyira szeretem,és büszke vagyok,akkor állandóan melegség tölti el,mivel a kis tini lányok felnéznek rá,"sikerei" miatt.
-Felkészültél a nagy családi találkozásra?
-Fogjuk rá.De én miért nem láttam egyet sem?
-Mert háttal állunk a templomnak.-nevették el magukat a lányok
-Látszik,hogy korán keltem.-épp indultak volna befele,mikor
-Stella.-jött oda egy 16 év körüli lány.
-Tessék?
-Csinálhatok veled egy képet,már ha nem gond?
-Hát legyen-habozott egy kicsit.
-Köszönöm.-ment el.
-Siessünk,mielőtt mások is jönnek.
-Nálad ez gyakori?
-Hát otthon,1-2 tartják fontosnak,mikor Londonban vagyok többen is.Nyáron,itt is tapasztaltam,bár akkor Niallal voltam,csak nekem is be kellett állnom a képbe.-végre zavarás mentesen tudták megtenni azt a pár métert az ajtóig.A rajongók továbbra is gyűltek,akiknek szerencséjük volt,képet is készíthettek a 3 lányról.Nem tudták,hogy Stellán kívül ki az 2 lány,csak sejtésük volt róla.Még mielőtt beléptek a magyar lány hátrapillantott, meglepődött,mérges és dühös lett egyszerre.2 leányzó pózolt a szeretett barátja kocsijával,amint megnyalják.Undorítónak találta,hogy ilyet csinálnak Greg nagy napján,sőt máskor se kéne egy autót nyalogatni.
-Nekik megyek.Komolyan mondom.Fogjatok le.-a mellette lévő személyek furán pillantottak rá,de belekaroltak.-Mekkora,nem is tudom,hogy fejezzem ki magamat.Ennyi eszetlen fruskát.Tisztelet a kivételnek.Niall kocsiját nyalogatni,és büszkén lekapni.Egyszerűen undorító.-"vergődött" .Niall állt az utolsó padsornál,hogy nagymamáját előre kísérje,mikor megpillantotta barátnője mindjárt szétrobbanó fejét.
-Stell?-nézte kíváncsian-Veled meg mi történt?
-Hagyd most.Mindjárt megver valakit.-válaszolt Katie helyette.-Most szépen leülsz ide,míg meg nem nyugodsz,így biztos nem mutatunk be a családnak!Azt,hiszik elmebeteg vagy.
-Mi baja az ismeretlen lánynak?-kérdezte az idős hölgy.
-Csak,kicsit rosszul van.-vágta rá Nialler.
-Óhh szegényke,vegyen nagy levegőt egymás után és maradjon ülve.Jól vagy aranyom?-bájolgott a nénike.
-Igen.-mosolyodott el az előbb még ideges fiatal nő.Az asszonyka ismeretlen kedvessége lenyugtatta.-Köszönöm.
-Nem akarok gonosznak tűnni de te ki vagy? Denise húga,vagy:...?
-Az én barátnőm.-szólt közbe Niall. A mama fülét megütötte,az unokája hangjából áradó büszkeség és szeretet.
-Igen?-lepődött meg a nő.Emmanak és Katienek nem köszönt,mivel ők együtt jöttek.-Akkor különösen üdvözöllek.Margaret vagyok!-nyújtotta öreg,apró kezét a lánynak.
-Stella.-fogadta el a bemutatkozást.A nagyi kicsit méregette a felnőtt nőt,érezte,hogy valami más benne,egyszerűen képtelen volt rájönni miben különbözik tőlük,esetleg az angoloktól.Ebből a pár szóból,is sikerült megfejtenie,ezt.Sőt még a gyűrűt is észrevette.Látta,hogy az egy igazán értékes darab,nem kis műanyag darabka.
-Gyere,előrébb ülünk,Greg szeretné.
-Nem vagyok én olyan öreg.Van nekem két szép lábam,amik még mindig sétálnak.-A fiatalokat ez szórakoztatta.Ők is mentek megkeresni helyüket.
A kis idős hölgy azonnal megkezdte kérdezgetését.
-Te vetted neki ?-nem kellett kimondani,tudták miről van szó.
-Igen.Tegnap kapta.-hajtotta le a fejét.
-Tudtam.Igazán szép az ékszer meg a kislány is.Mire?-faggatózott tovább.
-Születésnapra.Soha nem tudok neki semmit venni,mert nem engedi,csak ilyenkor.
-Ennek örülj,nem a világsztárt nézi benned.Jaj,Denise biztos milyen szép.-váltott témát,ha már Greg esküvőjén vannak,róluk is legyen szó.
-Az lesz.
-Szia mama.-Greg megpusziltam nagymamája ráncos,de puha arcát.
-Izgulsz csillagom?-az évek során se múlt el a becézése.
-Hát egy kicsit,nem akarok semmi bakit.
-Pedig szerintem lesz.Minden fontos eseményen van.-cáfolta az őszinte emberke.
-Köszi mama.
-Na hol a helyem? Ugye jó kilátásom lesz rátok?
-Még szép.Ide.-mutatott a nősülő fiú az egyik sorra,ahol Ő mindent láthatott.
Az esküvő hamarosan kezdetét vette,előtte Stella sok olyan emberrel megismerkedett aki hőn szeretett barátja rokonai közé tartozik.Még egy perccel a zene előtt a nagy helyiségbe messziről is megtalálták egymás tekintetét,és a lány boldogan intett egyet neki,amit a férfiú örömmel viszonzott kisebb görnyedt test tartással.Még jobban vigyorgott,hisz hűséges párja ölében egy kisfiú volt,aki a srác családjába tartozik.A kis lurkó láthatólag élvezte a lány társaságát.
Majd,megkezdődött.Felcsendült a szokásos esküvői zene és a templom ajtaja a becsukás után újból kinyílt.Elsőre a koszorús lány kezdett belépkedni,majd őt követte a menyasszony.Gyönyörű pánt nélküli ruhát viselt,ami kiemelte idomait.Nem volt hosszú uszonya,mert nem akarták,hogy bármilyen baleset megtörténjen ezzel kockáztatva,a mama és a baba állapotát.Szőke haját hátrafogták,a fátyol segítségével,míg arcát kisminkeltek alapozóval ,szemét fekete szemceruzával.Kezében egy gyönyörű virágcsokrot fogott.Az összes ember aki bent tartózkodott őt nézte.Mindenki ámult bámult.Greg álla a padlót verte,hogy milyen csodálatos felesége lesz.Denise szép lassan végig vonult a termen,senkire se nézve,de a közönség a tekintetét rajta hagyta az ifjú nőn.Mihelyst végig ért,az összes meghívott megcsodálhatta Greg Horan választottját.
A szertartás kezdetét vette.Minden ilyenkorra tervezett beszédet elmondtak,jól átgyakoroltan,és hiba nélkül.De mindenkit csak a vége érdekelt.
-Greg Horan Elfogadod-e hitves feleségedül az itt megjelent Denise Kellyt?Mellette leszel jóban rosszban,egészségben betegségben,szegénységben gazdaságban,míg a halál el nem választ?
-Igen.-hapcizott bele Greg.A hozzájuk közelebb állóak már rég sírtak meghatottságukban,de erre mindenki elnevette magát.Megvan a baki ahogy a nagyika mondta.
-Te Denise Kelly,elfogadod-e hitves férjedül az itt megjelent Greg Horant? Mellette leszel jóban rosszban,egészségben betegségben,szegénységben gazdagságban,míg a halál el nem választ?
-Igen.-mondta határozottam a nő.Közben a gyűrűket,egymás ujjára húztak,le sem nézve kezükre,hanem egymás arcát vizsgálták.
-Ezentúl férj és feleség vagytok!-megcsókolták egymást,az ünnepségen részt vett emberek elkezdtek filmbe illően tapsolni a boldog párnak,majd az új házas pár után haladva elhagyták a templomot.A kint rengeteg rajongó riporter,újságíró állt,hogy képeket készítsen a nagy napról.Nem tolerálták,mások személyiségi jogait,nyugodtan oda mentek.Sőt még csókot is kértek.Amit,az örömmel teli friss házasok készségesen teljesítették.Közben a kis szőkére festett srác bent maradt,mert feltartották kép készítés okával.Barátnője nyugodtan megvárta a háttérbe,és amikor végzett,akkor köszöntek egymásnak.
-Szia-köszöntötte vigyorogva a srác.
-Helló.-komolyan úgy viselkedtek,mint akik nem ismerik egymást és most találkoztak először.
-Tetszett?
-Jaj nagyon szép,és ahogy Greg nézett egész végig Denisre,valami elképesztő.-a srác inkább nem mondta mi a véleménye,talán meglepte volna vele.Esetleg különleges bánás módban részesülne,majd Londonba.Kitudja?A fiú végül megszólalt.
-Menjünk,mert leszedik a fejünket
-Anyukádék?
-Főleg apa.Mert,még meg kell beszélnünk a Pride Parkos dolgokat,hogy mikor megyünk,csak nem tudom minek,úgyis nálam lesz,vagyis nálunk,mert te is ott leszel.-fogta meg a lány kezét és indultak kifele,
-Jó,de biztos nem zavarok? Mert,mehetek apuékhoz is.Még örülne is,ha nem nálad lófrálnék.
-Stella.Megmondtam,hogy mi a helyzet.Te jössz Londonba,meg Liverpoolba és ott vagy Londonban fogsz felszállni a repülőre oké? Tudod,hogy a szombatot hárman is tölthetjük.
-Még mit nem.Ketten lesztek abba a stadionba,vagy mi a neve.Legyen foci park.Meg az pár fickó.Én meglátogatom Debbiéket, egésznap,mert karácsony óta nem láttak.Így is hallgathatom hogy: Miért is a Horan gyereknél alszol? Oké,hogy nyáron mi nem voltunk itthon,de jelenleg igen,és nem kéne ott lógnod.Mi van ha rosszat akar? -a férfi válaszolni se tudott lélegzete elakadt.Megint mennyien vannak itt.Próbált teljesen nyugodtan végig sétálni,ebben segítette párja,aki szorosan fogta a kezét,nehogy kiakadjon véletlenül se.Nyugtatóan végig simított kezén,és halványan a kis Horanre mosolygott.Ez,lehűtötte a fiút. Még egy kislányt is felkapott,aki nagyon nyújtotta a kezét.A fiú arcon csókolta,majd letette.Látta,hogy Gregék már a kocsiban vannak és őket fényképezik akik vigyorognak,mi mást tehetnének?
Niall Horanbe,Stella belekarolt és úgy folytatták,már szabadabb területen való lékedést.A fiú zsebre tette a kezét,ezzel jelezve kicsit ideges,míg a másikat teljesen lefoglalta egy lányé.Ez a bizonyos nőszemély egyik tenyerét fiúja arcára helyezte,az üres területre puszit nyomott.Ekkor jelent meg Bobby, előttük.
-Nem akarok semmit meg zavarni.-vigyorgott kínosan.
-Semmit nem zavartál meg.-válaszolt Stella szórakozottan.
-Jó-bólintott a fickó-Akkor menjünk tovább a fogadásra,kíváncsi vagyok a nagy hírre,amit akkor akarnak bejelenteni a fontos emberek között.
-Lesz egy bejelenteni valójuk?-furcsállotta Stella.-Niall?
-Az a helyzet,hogy én tudom mi lesz,viszont nem fecseghetem ki,ezért nem is említettem.-fordította oldalra fejét.Érezte,ha rá pillant a leányzóra kiböki.-Irány, a fogadás vagy mi.Nekem még beszédet is mondanom kell.Gyertek.-húzta maga után a kezét fogó személyt.
***
Mire odaértek,az ifjú pár már a helyszínen tartózkodott,mint néhány távoli rokon,akiknek nem sikerült Stellát azonosítani.Furán is bámulták őket,és azt kérdezgette a pletykásabb része: Ez ki? Niallnak van barátnője? Mióta? Ez Niall?De megváltozott,olyan kis cuki fiú volt mikor utoljára láttam. Szerintem akkor is szívdöglesztő volt és most is az.-ámuldozott egy nem rokon,hanem a család egyik közeli barátja,aki meg lett hívva.Egyből "megtámadta" Horant,aki kicsit meglepődött,ahogy Stella.
-Niall.-örvendezett.
-Destiny.-ámuldozott a srác.Ajaj Stelluci féltékenységi ok?-Jó rég nem láttalak.Lassan 3 éve,ugye?
-Ahaa,mikor Hollyval szakítottatok.-Stell hátán a szőr felállt a név hallatán,vannak azzal a nőszeméllyel kellemetlen emléki.
- Jó rég volt már.-bólintott a fiú továbbra is a lány kezét szorongatva.Hülye lenne elengedni azokat a puha ujjakat,a tenyerét,ez biztonságot jelent számára.
-Bizony.Egyre helyesebb leszel te srác.Akkor is nekem már álom voltál,mikor kis csámpás fogakkal rendelkeztél.Egyre jobban férfiasodsz,bár az arcodon örökre rajta marad az a babaiság.-a másik lány nem akart közbe szólni jogtalanul, had mondja csak,úgyis kíváncsi mi lesz belőle.
-Hát köszönöm.-vigyorodott el a fogszabályzós.
-Tudod,ha sejtettem volna,hogy ennyi munka és utazgatás mellett össze tudsz valakivel jönni,biztos lecsapok rád.De késő bánat mi?-nevetett fel.
-1,5 éved.Késő bizony.-bólintott.
-Hé,Destiny.-üdvözölte őt Greg
-Helló.Hát,sok boldogságot nektek.-ölelték meg egymást.
-Nagyon sok boldogságot nektek szőrös Horan!-Stella is megszorongatta.
-Köszönjük.-Niall direkt nem mondta,mivel ők későbbre tartogatják.-Na,megyek üdvözlöm a családot-intett egyet.
-Amúúúgy héé de bunkó vagyok.-csapott tiszta pórusú bőrére Desti-Destiny vagyok.-fogott kezet a lánnyal.
-Én Stella.-mosolygott rá.
-Bocsi,hogy végig kellett hallgatnod ezeket.-mutogatott összevissza.
-Nem gond-vont vállat hanyagul.-Te kedvesen mondtad.Kezdem megszokni.
-Tényleg?-csillant az ír fiú szemében értetlenség,és egy pici remény.
-Nem.-rázta a fejét.-bocsi,csak a normálisakét,hogy szívesen lennének a helyemben,nem akarunk-e életet cserélni? Avagy nem lehetne,hogy neki adlak!-a fiú enyhén rémült arckifejezést vágott.
-Ne adj oda neki,főleg amilyenekről meséltél,olyanoknak nem.-hisztizett.
-Ezekre nem válaszolok.Ne aggódj,nem adlak nekik.A cuki puffancs nálam marad.-nevetett.-Viszont,érdemes lenne megkeresni az asztalunkat,mert nagyon úgy néz ki,megérkeztek.Mondjuk,mi tuti nem együtt ülünk,hisz te még beszédet mondasz,testvére és a jobb keze vagy.
-Jaj,hát nem ismersz.Elrendeztem mindent.Nem szabadulsz egy könnyen tőlem.-röhögött ördögien.Ami mindkét hölgyet szemöldök felhúzásra késztette.
-Niall,titokban mit ittál?
-Még semmit.-kacsintott.
-Ez betépett.-röhögött Destiny.
-Nem.Nem tudok róla,hogy valaha csinálta,de neki elég felpörgöttnek lenni,esetleg piás,máris elszállt.
Leültek kijelölt helyükre,vagyis Katie,Emma,ők ketten,meg pár srác rokon/ismerős.Stella nem tudta eldönteni.Épp csak elfoglalták helyüket,megjelent Denise.
-Hoztam fotóst.4-est készítünk,míg nem zabáljuk tele magunkat.
-Persze,de 3an vagyunk.
-Négyen.-esett be az ifjú férj.a fotó egyszerű lett.Greg,Denise,Stella,Niall.-Átölelték egymás hátát,és belevigyorogtak a kamerába.Elég normálisan sikerült mindannyiuk megörökítése.Majd,Niall kért egyet,hogy párjával legyen egy profi is,amit teljesen tuti biztos,hogy twitteren is megoszt.Mivel Niall nagyon sok dolgot közöl a rajongókkal,kivéve az intimeket esetleg,a Stellához kapcsolódókat.Néhány kép,beszélgetés,mondjuk,hogy jelenleg együtt vannak.Hiányzásos cuccokat nem,elég,ha az a személy,tudja akinek szól,bár néha, "miss my girlfriend" .A képük a igazán jól sikerült,mindkét fél arca elégedettséget tükrözött.
-Ezt e-mailben is megkaphatnám?-kérdezte,mire a profi bólintott.Nem kérte el a címet.Ismerik egymást,ezért meg van.
-Holnap megkapod.
-Kösz haver.-pacsizott le vele,és akkor valaki megemelet a hangját.
-Niall Horan.Szeretnénk,ha ide fáradnál.-nem is vették észre mennyire eltelt az idő,már este 6 óra volt.Ilyen gyorsan telik az idő?A kért emberke adott,egy puszit a mellette álló úgymond lánykának.A fiatal házaspár mögé,pontosan középre állt,hogy kifejtse magát,mintha egy író lenne.
-Jó estét mindenkinek.Először is a családom nevében,szeretném megköszönni,hogy elfogadtátok meghívásunkat e jeles alkalomra.Ez mindannyiunk számára sokat jelent.-nézett egyenesen Stellre.Aki lehajtotta a fejét,hisz miért pont ő? Nem ő egyedül repült pár órát,van aki Amerikából jött haza.-Ma,egy csodás szertartásnak lehettünk tanúi.-na erre a nagyon közel állók rájöhettek,hogy nem ő találta ki,hanem Maura.-Egyetlen bátyám végre bekötötte a fejét,és meg kell mondanom jó ízlése van.-tekintett körbe.-Most,mondjátok,hogy nincs igazam? Na látjátok senki se tud ellenvetést.Remélem boldogok lesztek együtt sok kis krapekre mondhatom,hogy a nagybátyjuk vagyok.A Horan csald pedig egy új személlyel bővült,aki véleményem szerint tökéletesen beleillik.Üdv a családban.-tette a karját a szőke asszony vállára.
-Köszönöm Niall.-ölelte meg kis tesóját a férfi.-Picit maradhatsz.Ha,már így felemlegetted a gyerek témát,szeretnénk Denissel bejelenteni,hogy közös babánk lesz.-mosolyodott el boldogan.Mindenki álla leesett kivéve a kis szösziét.Barátnője,megtalálta tekintetét és kérdőn nézte,hogy ő miért nincs meglepődve,majd rá kellett jönnie ez a nagy hír.A sumákolás oka.
A fő helyen álló személy visszaballagott eredetei helyére.
-Ez a nagy meglepi?-tette fel a kérdést Dach kisasszony
-Igen.-örült a fiúka
-Nagybácsi leszel.-örvendezett a beszélgető partnere.-Csodálatos,viheted játszótérre,vidámparkba,fagyizni,egészségtelen kajával tömheted.-"hadarta" el.A mondatot egyes számban mondta,ami a kis ír manó fülét is megütötte.
-Vihetem? Lesz neki nagynénje is.-mindeközben az asztaluktól még vacsora előtt leléptek,nem kell aggódnia senkinek nem messzire,egy egyszerű gratulációra.
-Gondoltam,akkor mentek együtt Denise testvérével/kinevezett emberével.-válaszolta.Niall a hajába túrt.Fejrázással elkezdte:
-Te vagy a nagynénikéje, keresztanyja,HA elvállalod!
-Niall,ezt nem te választod ki.-motyogta elámulva.
-Denisék mondták.
-És,....és,ha már nem leszünk együtt?-akadozott,mindaddig,míg nyelésre nem késztette magát.
-Akkor,átugrok az új barátnőmmel és megbeszéljük,hogy mit kap karácsonyra,születésnapra.-vigyorgott Nialler a jelenleg sokkolt állapotban lévő csajra.
-Vicces vagy-vágta karon.
-Hogy te mindig bántasz-"szomorkodott" puffancs-Múltkor is 2 hétig a koncerteken,nyakig felérő pólót kellett viselnem,mert nem is tudom ki,összekarmolta a hátam.Majd' meggyulladtam.
-Jajj te szegény,akkor bezzeg nem ellenkeztél,mikor az a bizonyos személy csinálta.-gúnyoskodott.
A két téma téma közül egyiket se tudták befejezni,mert asztal társaik visszatértek.
-Na,miről ment a téma fiatalok?-ült le,George,Emma,Katie,James,Sam.
-Semmi.-húzták el egyszerre a szót,és elnevették magukat.
-Most tegyünk úgy,mintha azt gondolnánk normálisak.-Katie beszólása-
-Jó ötlet.-egyezett bele Sam,de nem ezért,mert tetszik neki,hanem jóban van Kat-vel.
-Lázadnak a fiatalok-rázta a fejét az énekes,kezét állához téve,mutatva nagy szakállát.
-Jaj Horan,ne tégy úgy,mint akinek van ott egy szőrszála is.-röhögtek a fiúk
-De van,csak szőke,amúgy meg szoktam borotválkozni,ugye Stella?-szegény lány egy percre elmerült telefonjában.Fontos üzenetet kapott,a testvérétől
-Hmm? Mi van vele? Biztos úgy van.-legyintett.Látta,hogy ez egy gyerekes viselkedés.
-Mi az Niall? Nem te hordod a nadrágot a háznál?-oltották tovább szegényt.
-Szerintem az meg se szólaljon,akinek még csaja sincs.-szólt be,a nemrég megismert srácnak.James enyhén meglepődött.Jamest enyhén kinevették.
-Stella mekkora arcod van.
-Jogos.-mutatott rá az egyik ujjával a kigúnyolt barna hajú fiú
-Szörnyű nem fér be az ajtón se.-viccelődött,de folytatta az üzenet váltását.
-Kivel megy a traccsparti? -érdeklődött a mellette ülő srác.
-A bátyámmal.Kész ez a csávó.Azt mondja,Liverpoolban lesz,mert a főnöke kiküldte.Szerezzek már neki 2 jegyet a koncertetekre.Mondom neki: Ne is álmodozzon róla.Biztos nem fogok tőled kéregetni. Vegyen magának,a főnök biztos finanszírozza..Mit válaszolt: Elfogyott.Na Stelluuuuuuuuu létszíves.Neked protekciód van a gyereknél.Plusz,ha nem kapok megverem. Én: Na menj a francba.Ne is álmodj.Mész másikra. Ő: De,azon nem leszel ott.
Valamit akar tőlem,biztos vagyok.Ott akarja elintézni,gondolom,hogy ne idegesítsem fel magam,vagy te úgyis lenyugtatsz.
-Kérek Paultól pluszt
-Nem kell.-ellenkezett.
-De,ha akar valamit hadd mondja el.-a többiek nem hallották beszélgetésüket,ahhoz túl halkan suttogták egymáshoz beszélve.
-Értjük,hogy a hajnali programot szervezitek,de ne itt,nem akarunk véletlenül se részletet.
-Haha.-újból valaki megkocogtatta Horan vállát.
-Hmmm?-fordult meg.Bobby állt ott teljes életnagyságban
-Fiam a zenélés.-bökött a zenekar felé.
-Ja tényleg,megyek is.Én megkezdem,tehát egy szám,és be is fejeztem.
-Rendben.-A fiatal srác újból köszöntötte a vendégeket,és elmondta,hogy ő részt vesz ebben a számban,de a többiben ne is számítsanak rá,mert ma nem dolgozik.
A vendég sereg megértően helyeselt,teljes mértékben igazat adtak a srácnak,ma ünnepel,ne kelljen ma is kínoznia csodálatos hangszálait.Az egész társaság ámulva hallgatta végig az rövid kis előadást,ingyen koncert,egy taggal.Az öltönyös fiú végig pásztázta a közönséget,úgy ahogy szokta a fellépéseknek.Egy pár másodperc erejéig megakadt Gregéken a szeme,akik nagy büszkeséggel figyelték tevékenységét.Barátnőjére direkt nem nézett rá,mert akkor rajta hagyta volna kék színű szemeit,amiért a lány annyira odavan.Nem bírja megfejteni,miért van több szeretet teljes közös pillanatunk.Kevesebb a viccelődös bolondozós,bár abból sincs hiány,főleg,hogy szeretik egymást cseszegetni,például Stella ütögeti,míg Niall addig mondja,míg a lány el nem pirul,vagy a sok hülyeségtől el nem röhögi magát.
Egy rövid 4 perc után a bandával csináltak egy közös fotót,amíg kihozták a kaját.Azért elég éhes lett,főleg,hogy utoljára korán reggel evett valamit.Evés közben ment a baromkodás,olyan jól nevelt kis csapat.Nialler eljátszotta,hogy ő egy tyúk,ezért lobogtatta szárnyait ülve.Hozzá,hülye fejet vágott.Ekkor azt gondolták,hogy a fiú milyen beképzelt,nem érdekli semmilyen szabály.Rá kellett jönniük ez nem igaz.Mert,az új férjecske látván a produkciót hangosan röhögött.
A vacsora befejeztével,senkit nem érdekelt tovább eredeti helye,poharával áthelyezkedett egy másik társasághoz,beszélgetést kezdeményezve.
Valaki,élvezte a zenét és táncolt.Elsőnek természetesen az ifjú pár,őket követték mások,Stella és Niall is kipróbálták sajátos módon.Egyiküknek se megy rendesen,ezért kialakítottak egy sajátot.Körülbelül 20 másodperc alatt bejárták az egész táncparktett,és ezt csinálták a szám végezetéig. A népség nagyon nevetett,viszont őket nem érdekelte,beszélgettek.
-Akkor,elvállalod?-kérdezte izgulósan
-Persze,hogy el.Csak,vannak azok a kételyek,hogyha szakítanánk mit csináljak.
-Nem mészárlod le az új barátnőm.
-Nagyon vicces.De,én akkor visszaadom ezt a címet.
-Ugye tudod,ha megkeresztelik,akkor te leszel hivatalosan,tehát sehogy se vonható vissza.
-Denisék biztos engem akarnak?
-Igen.
-Akkor benne vagyok.
-Helyes -táncoltak el mellettük.
***
Éjfélre N.H. szinte az egész rokonsággal csinált közös fotókat,csoportosan itallal a kezükben,esetleg sörrel és apró gyerekekkel.Viszont,nem is olyan új barátnőjét is felkérték ilyenekre.A cuki apróságokkal, fiúja szüleivel.A rokonsággal,itt volt Niall is.A cuki nagyival,aki végül rájött,a dolgokra.
-Neked,más az anyanyelved,nem amerikai,nem ír,nem is angol.Mi akkor drágám?
-Magyar vagyok.
-Hmmm valóban.Nem soká megyek hazafele,úgyhogy elmondom a dolgokat.Vigyázz rá,és szeresd.-A lány bólintott.Mit tudott volna szólni? "Mért,most mit csinálok?" Inkább kihagyta e mondat engedélyezését.
Elkezdődött a hatalmas fehér torta felszeletelése.Sokan erre vártak,már a vacsora óta.Tortát akartak,nagyon hamar.Ahogy szokás,az első szeletet közösen szelték,és egymást etették (
Hajnali 2körül Mauráék leléptek
-Ti nem jöttök?-érdeklődött Chris.
-Még maradunk.-szólt kicsit fáradtan és icipicit piásan.-Van söröm.-az anyukáék bólintottak.Stellához fordultak.
-Neki az este folyamán,mindig volt söre.-legyintett-Sétálunk.
-Akkor hazavisszük a kocsit.
-A gitárt is? Megtennétek? A addig hülyül,elfogja törni.
-Nem is részeg,csak van benne egy kicsi alkohol,de látszik,hogy tud mindent-Chris védése.
-Igen,de kézben se akarom cipeltetni vele,vagy vihetem én is.-csapott a homlokára.
-Nyugi.A falnak támasztott fekete doboz?
-Azaz.
-Stella te ittál?-Maura
-Ühüm,pezsgőt,meg a söréből,mikor az ölébe rángatott.-az anyuka,amolyan *jajjkisfiamtemaifiatal* fejjel nézett.
-Akkor rendesen hazaértek.Jól van reggel találkozunk.Sziasztok.-tűntek el.
-Manóó menjünk oda Jameshez.Jövök neki eggyel.
Kiderült,James nevezetű rokont megszívatta,egy ártatlan poénnal.Mindhárman jót nevettek rajta.
Hajnali 3-4 körül elindultak hazafele.
-Akkor London,Liverpool?-nézett szőke hajú barátjára a lány,akinek a sötétben nem látszottak világos tincsei
-London,Liverpool.És a bátyád.-bólintott,egyet,majd kezeiket összekulcsolta és úgy haladtak a tovább a kihalt,hideg utcában.
Vajon rendben megérkeztek mindkettő helyre? Mit akarhatott Ádám? Egyáltalán milyen esemény zajlott le a koncerten/eken??...........
Öhhhm akit érdekelne az ajándékok/ruha:Hát helóka.Tudom,hogy nem valami érdekes,de írhatnékom volt.Ahogy felül is írtam.Egy kommit ha véletlenül,elolvastad tudnál dobni,hogy jó-e vagy szar az egész? Nem szoktam megsértődni a kritikán.Fontos,és nem facebook :D puszi :)
Szijaa <3 Sztem nagyon joo ez a novella,ahogy a Louisos törtèneted is kiváló volt..<3.Én is elkezdtem egy 1D-s blogot: http://ashleyliveswiththe1d.blogspot.com <-- Ha akarod majd nézz be :)Imádom az 1D-t :D
VálaszTörlés